Báthory Erzsébet – Koholt vádak és koncepciós per

Ecsedi Báthory Erzsébet korának megosztó és azt meghaladó alakja. Rendkívüli asszony volt.

A nemesi családból származó grófnő a korszellemet meghaladó gondolkodásával és hatalmas vagyonával kivívta mind az emberek félelmét, mind pedig a vagyonát megszerezni kívánó, kapzsi nemesurak haragját. Az akkori nőideál képétől teljesen eltérő, erős egyénisége céltáblájává tette az ellene koholt vádaknak, melyek létjogosultságát a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani.

Az ellene felhozott vádak szerint kegyetlensége nem ismert határokat és a legszörnyűbb rémtettektől sem riadt vissza. Az 1729-ben megjelent Tragica Historia című könyv részletesen taglalja kínzásait, mely szerint szolgálólányait rendszeresen verte, tűkkel szúrkálta, tüzes fogóval tépte a húsukat, hideg vízzel leöntve a hóba lökte őket megfagyni, valamint, hogy a saját öregedését megállítsa, megölte őket, majd a lecsapolt vérükben fürdött.

Vajon mi áll a hátterében a róla állított borzalmaknak?

Férjével, Nádasdy Ferenccel, a rettegett, törökverő Fekete Béggel, a magyar rendi ellenzék vezéralakjával, aki az egyik legjelentősebb hadvezér is volt, harminc évig élt szerelmes házasságban.
A "Fekete bég" 1604. januárjában váratlanul meghalt, így Erzsébet egy hatalmas, stratégiai fontosságú birtokrendszer úrnője lett. Kálváriája ekkor vette kezdetét: komoly támadások céltáblájává válva egy politikai bűnügy közepén találta magát.

Özvegyen maradva, kemény kézzel, sikeresen irányította több százezer holdas birtokait, ezt viszont többen nem nézték jó szemmel.

A kor felfogásával ellentétben, jobbágyaival, cselédeivel jól bánt, kastélyában kórházat rendezett be és gyógyítással foglalkozott. A gyógynövények területén szerzett tudása felbecsülhetetlen értéket képviselt, rengeteg embert gyógyított ki a betegségből. Ez kapóra jött az ellene felhozott vádak során, amikor Európa szerte zajlottak a boszorkányperek és nők millióit kínozták meg, vagy égették el máglyán, elevenen. Birtokai megszerzése volt a cél, ezért ellenségei semmitől sem riadtak vissza, attól sem, hogy hamis vádak alapján egy életre és még azon túl is bemocskolják a nevét.

Báthory Erzsébet özvegyként a támadások célkeresztjébe került.Forrás: Wikimedia Commons

Legfőbb ellensége Thurzó György nádor volt, akinek nemcsak a hatalmas vagyonra fájt a foga, de egy, a családtól korábban elszenvedett, vélt sérelmét és meghiúsult udvarlási kudarcát is meg akarta torolni. 1610. decemberében váratlanul rajta ütött a csejtei várban tartózkodó Erzsébeten, letartóztatta, majd nyomozást és eljárást indított ellene.

Segítségére volt ebben a rémtettben a Habsburg-udvar is, hiszen a Báthory-Nádasdy vagyon olyan óriási volt, hogy gazdagabbak voltak, mint az akkor uralkodó Mátyás király, birtokaik a Vajdaságtól a Felvidékig terjedtek.

A folyamat több sebből is vérzett: senkitől nem sikerült terhelő vallomást nyerni, ezért belső szolgálóit, komornáit és szobalányait olyan brutális kínzásoknak vetették alá, hogy végül bármit aláírtak, amit eléjük tettek, csak véget érjenek a borzalmak.

Érdekes módon, a vallomásuk kicsikarása után mindet lefejezték, így élő tanúja nem maradt a hamis vallomásoknak. II. Mátyás több esetben is szót emelt Báthory Erzsébet érdekében, szabályos eljárást követelve, de sem tényleges tárgyalás nem volt, sem pedig egyértelmű ítélet nem született a szerencsétlenül járt asszony perében. A fennmaradt iratok szerint összesen öt embert sikerült rávenni arra, hogy úrnője ellen valljon, szolgálói az iránta érzett szeretetből és tiszteletből inkább tűrték a kínzásokat és választották a halált, mintsem ártsanak gyógyítójuknak.

Thurzó a csejtei várba falaztatta Báthory Erzsébetet, aki az itt töltött négy év során beleőrült az ellene felhozott vádakba, a férje elvesztésébe és a meghurcoltatásokba. Végül, 56 évesen, ebben a várban távozott az élők sorából.

Élete és halála elgondolkodtató és a mai napig komoly találgatásokra ad okot. Egy biztos: korát meghaladó szellemű, bátor és erős asszony volt, aki életét a gyógyításnak szentelte. Ez, és gazdagsága lett a veszte.

Nyitókép: Wikipédia/Csók istván festményének reprodukciója - Vasárnapi Újság

    Ezek is érdekelhetnek