Tudd meg, mi köze Pocahontas-nak a mai cigarettákhoz!

Gyakran megkapom, hogy egy nő kezében szörnyen áll a cigaretta, büdös bagós vagyok, aki még az utcán dohányozva is gyakorlatilag más emberek életére tör a füsttel. Nos, én meg erre azt mondom, hogy a dohányzást is lehet érzékkel és kulturáltan csinálni, hiszen mint például a kávénak, ennek is megvan a maga kultúrtörténete.

Dohányozni lehet szenvedéllyel, élvezetből, függőség miatt, stressz-levezetőként, de az biztos, hogy a dohány több ezer éve az életünk része.

A dohányleveleket már i.e. 6000-ben is ismerték az amerikai kontinens őslakosai. Ők nem élvezeti cikként fogyasztották, elsősorban a rituáléjukhoz és gyógyítási céllal használták.

Az őslakosokhoz hasonlóan, a dohányt az orvosok is alkalmazták különböző betegségek kezelésére. A XVI. században például – akármilyen meglepő – szájszag, fogfájás, továbbá bélférgek ellen is javallott volt a dohánylevél használata.

A kereskedelmi célúdohánytermesztés 1612-ben kezdődött meg a virginiai Jamestownban, ami egy észak-amerikai telepes nevéhez fűződik. Ő nem más, mint John Rolfe, Pocahontas férje. Ám a dohányültetvények nehéz munkát jelentettek és sok munkaerőt igényeltek, emiatt érkeztek Észak-Amerikába az első afrikai rabszolgák 1619-ben. Innentől kezdve a dohánytermesztés nagymértékben hozzájárult a rabszolga kereskedelemhez.

A dohányzást azonban nem mindenki fogadta vidáman. Mihály orosz cár például egyenesen bűnnek tartotta, és az 1640-es években kemény szankciókat vezetett be ellene: az ostorozás még a legfinomabb büntetésnek számított, de akkoriban egy cigarettáért akár orr vagy ajak levágással is fizethetett az ember.

A dohányzás világszerte az 1800-as években terjedt el, ám már Francisco Goya 1778-ban készült festményén, a La Cometa címűn megjelent. A kép a madridi El Pardo palota ebédlőjébe készült több másik művel együtt.

Francisco Goya: La CometaForrás: franciscogoya.com

Egészen 1880-ig minden szál cigarettát kézzel sodortak, míg James Bonsack feltalálta az ipari forradalom utáni években a cigarettagyártó gépet, aminek segítségével felgyorsulhatott a gyártás, és kényelmesebbé vált a dohányzás, hiszen naponta 120 ezer szál cigaretta előállítása vált lehetségessé a gépnek köszönhetően.

 

Egy időben a női dohányzás kifejezetten ellenszenves viselkedés volt, amit a könnyűvérűséggel társítottak. A fiúk számára viszont a férfiválás jelképe volt.  

Sok híres ember halálához járult hozzá a dohányzás. Sigmund Freud például szájrákban halt meg, amit több évtizedes szivarozásának köszönhetett.

Egyetlen szál cigaretta hozzávetőleg 4000 féle kémiai vegyület található. A dohányfüst többféle olyan anyagot tartalmaz, ami káros az egészségre. Ilyen többek között a nikotin, a kátrány, a szén-monoxid, a policiklikus szénhidrogének, a benzol és a ciánhidrogén.

A dohányzás egyfajta függőség, ami a benne található nikotinnak köszönhető. A nikotin lényegében egy drog, mivel a központi idegrendszert befolyásolja, akár halált is okozhat – 20-60 mg nikotin végzetes lehet. A mérgezés enyhe tünetei közé tartozik a fejfájás, szédülés, émelygés, verejtékezés, emelkedett pulzus. Nem meglepő, hogy az első elszívott cigarettánál is hasonló tüneteket észlelünk.

Mint az elején írtam, én dohányos vagyok, elismerem függőségemet, de amikor szükség volt rá – várandósság, szoptatás – azonnal letettem, és nem is hiányzott. Tény azonban, hogy amint módomban állt, a világ legtermészetesebb módján szoktam vissza rá.

A dohányzásról való leszokás nehéz, ezért a legjobb, ha az ember sosem gyújt rá.

Ez történik a testedben, ha abbahagyod a dohányzást
Már a dohányzás abbahagyása után 20 perccel javul a vérkeringés a végtagokban, a pulzusszám és vérnyomás pedig normális szintre áll. Három nap után már a légutak is tisztulni kezdenek, könnyebb lesz a légzés, javul az ízérzékelés, szaglás...Olvasd tovább!

 

Nyitókép: shutterstock

    Ezt olvastad már?