Egy nő, akinek szenvedélyes szexualitása megelőzte korát: Colette

Egyetlen életrajz sem adja vissza személyének komplexitását, és meglepően későn készítettek róla filmet is. Pedig Colette a saját jogán volt a huszadik század egyik legérdekesebb nője.

A francia irodalom titánja, feminista, szabadgondolkodó, aki nem csupán férfiakkal osztotta meg az ágyát.Sidonie-Gabrielle Colette művészetben és szerelemben egyaránt promiszkuis volt. Könnyedén váltogatta az írói műfajokat, a szakmákat és a nemeket... 

Forrás: AFPforum

Tudósított az első világháború borzalmairól, az anorexiáról, főzésről, vagy épp a megjátszott orgazmusról. Írt regényeket, esszéket, novellákat, librettót, és mellette a színpadon is sikeresen mozgott akár táncról, akár némajátékról volt szó.

Három házassága mellett laza eleganciával kalandozott a leszbikusság mezején, és csábereje még középkorú nőként is hibátlanul működött. Az a nő volt, aki botrányt okozott a Moulin Rouge színpadán egy leszbikus csókkal, majd évtizedekkel később jelölték az irodalmi Nobel-díjra.

Irodalmi rabszolga

Colette írói munkásságának megkerülhetetlen szereplője első férje, Henry Gauthier-Villars, azaz Willy, aki hamar felismerte felesége tehetségét. Colette sokkal hamarabb learathatta volna az irodalmi babérokat, ha férje nem a saját neve alatt adja ki az ismertséget hozó Claudine-köteteket. A párizsi irodalmi szalonok sztárja, a női nem nagy hódolója, Willy, számos szellemírót alkalmazott, majd saját neve alatt adta ki a sikerkönyveket.

Nem volt ez másképp Colette esetében sem, aki ontotta magából a Claudine-regényeket. A fikciós önéletrajzok - amelyek azonnal bestsellerek lettek - az írónő gyerekkori emlékeiből táplálkoztak. Főhősnőjük, akárcsak Colette, arról ábrándozik, hogy a sors előbb-utóbb elsodorja őt kis szülővárosából egy sokkal érdekesebb élet felé.

A valóságban a karizmatikus Willy volt az, aki elhozta Colette-et a kis burgundiai faluból, és bevezette őt a párizsi szalonok világába, ahol a lány írókkal, politikusokkal, művészekkel diskurálhatott. Az más kérdés persze, hogy idővel férje irodalmi rabszolgája lett, aki még attól sem riadt vissza, hogy bezárja a házba Colette-et, így kényszerítve őt az alkotásra. Évek teltek el, mire a nagyvilág értesült a Claudine-könyvek szerzőjének valódi kilétéről.

Onnantól kezdve viszont sebesen vájta ki helyét a francia irodalom panteonjában. Fikciója mindvégig szoros kapcsolatban állt saját életével, szabadságvágyával.Colette azt szeretett és úgy élt, ahogy akart - és erről úgy is írt, ahogy akart...

Forrás: AFPforum

Szexuális ébredés

Magánélete külön filmet is megérne. Sok szempontból első házassága volt a legmeghatározóbb: karrierje elindítása mellett új szexuális perspektívákat is kapott Willytől. Kapcsolatuk sosem volt hagyományosan monogám, de számukra ez így volt természetes. Miképpen az is, hogy egyidejűleg folytattak viszonyt egy amerikai szépasszonnyal. Miután szerzői jogi hercehurcák után elvált férjétől, Colette leszbikus szeretője, Missy karjaiba rohant. Évekig alkotott egy párt a férfiként öltöző nővel, akivel az ominózus csókbotrány történt a Moulin Rouge-ban.

Forrás: Roger-Viollet via AFP/© Maurice-Louis Branger / Roger-Viollet/Maurice-Louis Branger

Egyetlen lánya második férjétől született. Ám az elsőhöz hasonlóan a második házasság is botrányos véget ért. A szexuálisan felszabadult írónő 47 éves volt, amikor elcsábította mostohafiát. Évek teltek el, mire a férj rájött a bűnös afférra. Utolsó házassága egy nála fiatalabb zsidó ékszerésszel Colette haláláig tartott, és ezúttal a háború szólt közbe. A Gestapo elhurcolta a férfit, ám az írónő sikerrel kampányolt kiszabadulásáért. Férje később papírra vetette házasságukat. A könyv egy boldog kapcsolat regénye.

Forrás: AFPforum

A szabadgondolkodó

Már saját idejében is kiderült, hogy Colette számos módon létezett "túl hamar". Korát megelőzve lépett át olyan határokat, amelyek egy 19. századi nőnek elképzelhetetlen lett volna. Úgy követte szakmai és magánéleti álmait, hogy közben teljesen megszabadult a társadalmi normáktól. Története a felszabadult nőé, aki többdimenziós és nem elégszik meg a rá osztott szereppel. Ellentmondásos megítélését jól jellemzi, hogy bár válásai miatt megtagadták tőle a katolikus temetést, ő volt az első francia női író, aki állami temetést kapott. Csak hogy mindenki emlékezzen rá.

Forrás: Shutterstock
Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?
Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. :)

Nyitókép: AFPforum

    Ezt olvastad már?