Bizarr gyereknevelési praktikák a középkorból

Bár a gyereknevelés sosem tartozott a legegyszerűbb feladatok közé, aki azt hiszi, hogy a mirelit halrúd és a tablet korában pokoli nehéz anyának lenni, az képzelje magát a középkorba!

Ami ma természetesnek tűnik, néhány száz éve még korántsem volt az. Ami viszont ma bizarrnak hatna, akkoriban mindennapos jelenségnek számított. Íme, néhány különös praktika a múltból!
A középkori szokásokat elsősorban az anya földrajzi és társadalmi helyzete határozta meg. Másként szült egy arisztokrata, másként szoptatott egy munkás anya, másként tekintett gyerekére egy kézműves asszony. Az azonban bizonyos, hogy a modern előítéletek ellenére a középkori édesanyák sem szerették kevésbé a csemetéiket, mint a maiak.

Szülési csomag: pézsma, amulett, méz

Több nőgyógyászati témájú orvosi szöveg is fennmaradt, amelyek részletesen beszámoltak a női testről. A 12. századi Trotula feljegyzésében például rendkívüli erőt tulajdonítanak a szüléskor előidézett tüsszentésnek, ami a felszabaduló energiát a nyomásra fókuszálja. Így a tüsszentés ereje a méh felé irányul, és gyorsabban kijön a gyerek. Ugyancsak erősen tartotta magát a hit, hogy a méh eltérően reagál a külső illatokra: míg a kellemetlen szagokat el kellett kerülni, az édes illatok viszont jöhettek. A szülőszobák fűszerekben (pézsma, ámbra, aloe) illatoztak, vagy növényi illatfelhőben (menta, oregánó, édeskömény) úsztak.

Forrás: Shutterstock

Persze az is jól jött, ha kéznél volt egy vallásos amulett. Az anyák már akkor is bármit igénybe vettek, ami megkönnyítette a dolgukat. Így egy nyakba tett korall-lánc nem kevésbé bizarr, mint egy mai férj, aki Beyoncét énekel nyolc órája fújtató felesége mellett...

Babaápolás

Ha a gyerek túlélte a szülőcsatornán kibújás kínjait, jöhetett a rózsaszirmos fürdés, majd a mirtuszolajos bedörzsölés. Arra is nagyon kellett figyelni, hogy az újszülött orra, szája tiszta legyen. A bába ezért mézzel dörzsölte a gyerek szájpadlását, de később is alkalmaztak mézet, főleg, ha a kicsi még nem kezdett el beszélni. Azóta már tudjuk, hogy egy éves kor alatt erős allergén lehet a méz.

A bérszoptatótól függ, milyen lesz a gyerek!

A középkorban bevett gyakorlat volt a bérszoptató alkalmazása. A korszak rendkívül magas csecsemőhalandósági rátája megkövetelte a nőktől, hogy szinte folyamatosan szüljenek. A rengeteg fertőzés, betegség olyannyira tizedelte a gyerekeket, hogy már az ötéves kor elérése is különlegesnek számított. A bérszoptatót különböző okokból vették igénybe az anyák. A nemesi vérű asszonyokon hatalmas volt a nyomás, hogy örököst produkáljanak. Mivel a hosszú szoptatás hátráltatta a fogamzást, ezért béranya táplálta a gyereket. Az alacsonyabb sorból származó nők pedig egyszerűen nem maradhattak otthon. A földeken vagy családi üzletben a feleségek is kivették részüket a munkából, így ők is más nőhöz fordultak segítségért.

A bérszoptató kiválasztása olyan fontos döntés volt akkoriban, mint ma egy béranyáé. Azt hitték ugyanis, hogy az egyes tulajdonságok az anyatejen keresztül átkerülnek a csecsemőbe. A külső segítség itt nem állt meg, az anyák ugyanis ringatót, később kísérőt is felfogadhattak. Rossz nyelvek szerint azon lusta asszonyok kiváltsága volt a hivatásos ringató alkalmazása, akiknek az egész napi elfoglaltság után már a gyerek ringatása is megterhelőnek bizonyult.

Forrás: AFPforum

Sajnos a véletlen halál is mindennaposnak számított a különféle tanácsoknak köszönhetően. Az anyákat ugyanis arra bátorították, hogy nyugodtan hagyják felügyelet nélkül a gyereküket, amíg intézik a bevásárlást. Nem egy feljegyzés szólt bölcsőből kieső gyerekekről, és olyanokról, akiket egy lógó zsinór fojtott meg.

Viselkedj felnőttként, már hét éves vagy!

A gyerekkor - már ha túlélte a kisded - 7 éves korig tartott, utána kezdődött a nagybetűs élet. Amíg ma tornacipős vagy nyakkendős fiatalok 30-on túl is élvezik a mamahotel kiváltságait, addig a középkori gyerekek osztálytól, nemtől függően hozzájárultak a család gyarapodásához. Ki iskolába, ki tanoncnak ment, ki lovagi képzésre vagy a családi földekre, ki pedig otthon sajátította el a háztartás csínját-bínját.
Mini felnőtt státuszuk miatt nem alakult ki olyan érzelmi kötelék szülő és gyerek között, mint amit ma látunk, ám számos fennmaradt tárgy vagy kézirat tanúskodik arról, hogy az akkori szülők igenis szerették a gyerekeiket. Tablet és mirelit halrúd nélkül is...

Forrás: Shutterstock
Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?
Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. :)

Nyitókép: AFPforum

    Ezt olvastad már?