Így a Vuk - és még számos népszerű történet - megálmodóját nemcsak az ország legjelentősebb írói, de a legrendesebb férjei közé is sorolhatjuk.
Pedig nem volt könnyű élete Edit asszony mellett. Még a saját fia is megkérdezte egyszer: hogyan tudott "ezzel a nővel" akárcsak két hétig is élni? Az író azonban rendre utasította:
"Soha többé nem akarom hallani, hogy az anyádat per nő titulálod, nagyon jól tudod, hogy rengeteg jó tulajdonsága van, nagylelkű, önzetlen, áldozatkész, gondos anya és normális időszakában nagyon kedves, jó és szeretetre méltó. De beteg szegény és nem tud uralkodni magán."
Tény, hogy az életvidámnak és mosolygósnak megismert lány elbűvölte a hallgatag fiút a bakóci bálban. Több száz levelet írt neki, amelyekben csak Bibócskának szólította. Nem tudhatta, hogy a lány mániákus depresszióban szenved - de ha tudta volna, talán akkor is feleségül veszi. Hiszen az a fajta ember volt, aki ha szeretett, élete végéig kitartott.
Pedig két gyermekük megszületése után keserves időszakok következtek. Dührohamok, majd napokig tartó csend váltotta egymást. A gazdatisztként dolgozó István azonban tűrt, annak ellenére, hogy mások talán már elváltak volna. Ő a természetben keresett menedéket. Ennek köszönhetjük az állatokról szóló történeteit - így, ha jobban belegondolunk, még hálásak is lehetünk Edit asszonynak.
Szakcikkekket és vadászélményeket publikált először, de Kittenberger Kálmán ösztönzésére egyre bátrabban vetette bele magát a líraibb jellegű elbeszélések megírásába. Olyan sikeres lett, hogy néhány év múlva már ezekből élt a család, és Pestre költöztek. Még a Kisfaludy Társaságba is beválasztották, ahova csak kihalásos alapon lehetett bekerülni.
A regényeit, elbeszéléseit ma is szinte mindenki ismeri, de azt sokan nem tudják, hogy színdarabokat, forgatókönyveket és mezőgazdasági oktatófilmeket is írt. Ám politikai meggyőződése miatt - melynek hangot is adott a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írott műveiben - kiesett a rendszer kegyeiből.
Ezután alkalmi munkákból kellett eltartania a családját, hiszen műveit nem adták ki. Sőt, egy napon elhurcolták az ávósok, kiverték a fél szemét, szétverték a veséjét, majd hajnalban kidobták a kocsiból a János Kórház mellett.
Majd megkeresték a feleségét és megfenyegették: mondja azt, hogy a férje utcai rablás áldozata lett. A történtek persze tovább rontották az egyébként is labilis és szorongó nő lelkiállapotát. Később legalább a művek kiadását illetően javult a helyzet. Mivel az író istenhívő ember volt, két egyházi folyóirat is szívesen fogadta a morális dilemmákkal foglalkozó írásait. Szerencsére sokunk kedvencei, a Tüskevár és a Téli Berek sem estek áldozatául a rendszernek, és meg is filmesítették őket.
Mi okozhatta a szívinfarktusát? Talán a felesége betegségével járó stressz, az akkori rendszer nyomása, vagy egyszerűen csak az, hogy erős dohányos volt. Végül a második szívroham vitte el. Végakaratában úgy rendelkezett, hogy Göllén temessék el, felesége azonban a Farkasréti temetőben helyeztette örök nyugalomra, hogy látogatni tudja a sírját.
Az özvegy férje iránti szeretetét mutatja, hogy elintézte: az író művei orosz fordításban is megjelenjenek. Pedig nem volt könnyű dolga, még Moszkvába is el kellett utaznia, hogy egyáltalán foglalkozzanak az ügyével. Végül azonban sikerrel járt.
Ma mindketten Göllén nyugszanak, hiszen gyermekeik később újratemették őket, és az író eredeti akaratának megfelelően, a szülőfalujában találtak végső nyugalomra.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.