A legérzékibb és legromantikusabb csókok a festővásznon

Bárhogy is változnak az idők, egy dolog biztosan nem megy ki sosem a divatból: a csók. A művészek is megszámlálhatatlan változatban jelenítették meg a festményeiken két szerelmes intim pillanatát.

Jean-Honoré Fragonard egy meglehetősen frivol korszaknak, a rokokó érzéki korának volt a sztárfestője. Mivel a házastársi kapcsolatok legnagyobb része érdekházasság volt, sűrűn került sor házasságon kívüli kalandokra. A férjek toleránsan tűrték, hogy a feleség is szeretőt tartson, persze csak miután gondoskodott az örökösökről - és mindennek a legnagyobb diszkrécióval kellett történnie. Egy ilyen titkos találkozást örökített meg a művész A lopott csók című festményén. 

Forrás: Wikipedia

A romantika korában ugyan más témák foglalkoztatták a művészeket, de a csók témája ebből az időszakból sem maradhatott ki. És ki lenne az ábrázolásra a legmegfelelőbb, ha nem minden idők legromantikusabb, legtragikusabb szerelmespárja, Rómeó és Júlia? A kép Francesco Hayez műve.

Forrás: Wikipedia

Edvard Munch festményén a szerelmespár a szó legszorosabb értelmében egymásba olvadva látható. Szerintem ez a legérzékibben megjelenített csókjelenet, amit valaha megfestettek. A motívum állandó kísérője a norvég művész egész életművének.

Forrás: Wikipedia

A legismertebb csók a világon valószínűleg az osztrák szecessziós festő, Gustav Klimt műve. Klimt aranykorszakában született, és eredetileg a szerelmespár címet kapta, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a festmény maga a szerelem allegóriája.

Forrás: Wikipedia

A legakrobatikusabb csókot Marc Chagall festette meg nekünk. A férfi bizony megdolgozik ezért a születésnapi csókért, ahogy azt a cím is elárulja. Azonban jól érzékelhető az a finomság, intimitás, delejes vonzalom, ami a szerelmespárt mágnesként vonzza egymáshoz. Chagall élete szerelmét, Bellát, és saját magát örökítette meg a képen.

Forrás: Wikipedia

A szürrealista René Magritte csók festménye az egyik legbizarrabb mű, ami a témában megszületett. Bizony felkapjuk a fejünket, és kérdések merülnek fel: miért takarta le a festő a szerelmeseinek a fejét lepellel? Nem választja el, idegeníti el őket éppen ezzel egymástól? Egy biztos: így a szemlélődő nem "kukkolhat" bele az intim jelenetbe, de a művész eközben mégiscsak egy igazán érzéki pillanatot mutat be.

Forrás: Wikipedia

Roy Lichtenstein munkásságában sokszor megjelenik a csók motívuma. A Kiss II. a festő tipikus képregény stílusában készült, ahol a két szerelmes bensőséges ölelkezésben talál egymásra. És mivel egy csók többet mond ezer szónál, ezúttal még szövegbuborékot sem kellett tennie a festményére magyarázatként.

Forrás: Wikipedia
Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: AFPforum

    Ezt olvastad már?