Teleki Blanka, aki megharcolt azért, hogy te okos nő lehess!

Teleki Blanka egyike azoknak, akik nélkül ma talán nem létezne gondolkodó nőknek szánt magazin, vagy ha mégis, azt semmiképp sem nők írnák. Ma 157 éve annak, hogy elhunyt. Bár sajnos keveset láthatott legfőbb törekvései megvalósulásából, mi rengeteget köszönhetünk neki.

Olyasmibe fogott, ami akkoriban őrületnek tűnt!

A grófnő a 19. század elején abban a szellemben nevelkedett, hogy egy hozzá hasonló fiatal lány számára egyetlen fontos dolog létezik: hogy "jól" menjen férjhez. Ez jobbára két dolgon múlt akkoriban. A család vagyonán, vagyis a hozomány nagyságán, és persze a lány szépségén, hiszen a csinos gazdag lányok válogathattak a kérők közül. Egy jómódban élő arisztokrata hölgy esetében az intellektus és a műveltség csupán abból a szempontból jelent meg igényként, hogy férje és annak családja számára kellemes, szórakoztató társaság legyen.

Forrás: Wikipedia

Legfeljebb zenét, táncot, kézimunkát, illendő viselkedést tanulhattak a pénzes lányok, esetleg Biblia ismeretet hallgathattak otthonaik zárt falain belül. Jól mutatja a korszellemet Teleki kortársa, Felix Mendelssohn és húga, Fanny esete: mindketten zseniális zeneszerzők voltak, szupergazdag család sarjai, de Fanny darabjait soha nem játszhatták saját néven, így sokszor testvére logója mögé bújt.

Akkoriban egy nő számára egyszerűen nem volt opció, hogy alkosson, a legfontosabb a megfelelő férj megszerzése és megtartása volt. A zenetörténet ma már meghajol az épp Teleki Blankával egyidős Fanny Mendelssohn tehetsége előtt, de a kánonba sosem kerülhetett. Képzelhetjük, mi volt e téren a németek fejlettsége mögött messze elmaradó magyar földön...

Nem tántorította el a kezdeti sikertelenség!

Teleki Blanka, akit a legjobban saját nagynénje, az első magyar óvodák alapítója, Brunszvik Teréz inspirált, igazi fehér holló volt tehát azzal az elképzeléssel, hogy a lányoknak is szükségük van közoktatásra, és nekik is joguk van a felsőbb tanulmányokhoz, netán önálló karrierhez.

Hogy mennyire úttörő gondolat lehetett ez az 1830-as években, nagyjából sejthetjük a 100 (!!!) évvel későbbi, 20. század eleji karikatúrákból, amelyeken a tanulást választó nőt rút boszorkányként ábrázolják, aki képtelen férjhez menni (tehát dolgozni kényszerül). De ott az első "doktorkisasszonyok" egyikének rajza is - szintén egy rút, bibircsókos banya -, aki csupán annyit képes megállapítani a vizsgálatra érkező nagyságáról, hogy szép a csipkekombinéja.

A grófnő - aki a korabeli festmények alapján nem volt rút, sőt, a vagyona is rendben volt - nemcsak nyíltan mert beszélni törekvéseiről, hanem felelősséget is vállalt: saját örökségét is feláldozta a célért. 1846-ban nyílt meg az első magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézmény Pesten, ahová olyan "szuperagyakat" szerződtetett, mint például a későbbi márciusi ifjú, Vasvári Pál történelemtanár, a természettudós Hanák János és Leövey Klára nevelőnő.

Kevesen tudják, de a Szabadság téri lányiskola hónapokig üresen állt. Elképzelni sem tudom a - minden idejét, energiáját és pénzét az indulásba ölő - 40 éves Teleki grófnő csalódottságát, amikor megértette, hogy a kor embere nem lát fantáziát abban, hogy a nő a hímzésen és az éneklésen kívül máshoz is értsen.

Igazi menedzseri munka lehetettDeák Ferenc keresztlányát, a nyolcéves kis Puteáni Rózsát "beszervezni" első diáknak, hogy aztán később más családok is kedvet kapjanak nőnemű sarjuk komolyabb, matematikát és természettudományokat is magában foglaló iskoláztatásához.

Forrás: Wikipedia

Kiállt a szabadságharc mellett.

Később aztán a már közel 20 növendékkel működő iskola az 1848-as forradalom mellé állt: Teleki Blanka nemcsak maga olvasta fel a Nemzeti dalt, de bújtatta a márciusi ifjakat is (azt beszélik, Vasvári Pálhoz szerelmi viszony is fűzte, ám erről nem tudunk sokat). A diákok saját 12 pontjukat is megfogalmazták: ebben előkelő helyen szerepelt a kislányok oktatáshoz való joga, ahogyan az is, hogy a nőknek is legyen lehetőségük egyetemre járni.

Akkoriban ez olyan merész, forradalmi, távoli gondolat volt, hogy az 1890-es években még az első magyar orvosnőnek, Hugonnai Vilmának is Zürichig kellett mennie, hogy orvosi diplomát szerezzen, amit aztán az itteni kormány - érettségi vizsga híján - nem fogadott el. Majd mikor a diplomás asszony magántanulóként leérettségizett, nem engedték praktizálni, pusztán azért, mert "rossz példát mutatna" más nők számára... Netán ők is hasonló karrierbe mernének fogni, ami igazán példátlan arcátlanság volna. Ki mosná akkor a zoknikat otthon?

Az 1848-as forradalomban vállalt szerepe miatt Teleki kénytelen volt bezárni az iskoláját, ő maga pedig komoly per és sokéves börtönbüntetés elé nézett. Érdekesség, hogy a korabeli dokumentumokban még egykori hadbírája is említést tett kiemelkedő intellektusáról és kifinomult, szerteágazó műveltségéről. 1857-ben amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, először Ausztriában, majd Franciaországban telepedett le, Párizsban halt meg 1862. október 23-án.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Wikipedia

    Ezt olvastad már?