Ez a hölgy nem volt más, mint Erzsébet, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja. Akinek életét az elszánt anarchista, Luigi Lucheni oltotta ki. Az áldozat tragédiákkal teli sorsát már jól ismerjük. De a gyilkos élete - sőt, halála - is bővelkedett felkavaró részletekben.
Lucheni egy Luigia nevű olasz munkásnő törvénytelen gyermekeként született, így árvaházban kellett felnőnie. Mivel anyja nem nevezte el, így később az ő nevének férfi változatát kapta nevelőitől. Kisfiúként több olyan nevelőszülőnél is lakott, akiket csak az ellátásáért járó pénz érdekelte, őt pedig már 10 éves korától kemény munkára fogták. Állítása szerint ez a keserves gyermekkor volt az oka, hogy mindig is utálta az arisztokráciát. Mivel egész életében nyomorban élt, így a jobb sorsúak iránt érzett sötét gyűlölet egyre csak nőtt benne.
20 éves korában besorozták, és 3 és fél évet szolgált a seregben. Az első olasz-etióp háborúban tanúsított hősiességéért kitüntetést is kapott. Ellentmondásos, hogy jó anarchistaként azt hangoztatta, hogy megveti az érdemrendet, viszont mégis végig magánál tartotta ezt - még az elfogása pillanatában is.
Lucheni első célpontja állítólag nem is Sisi volt, hanem az orleans-i herceg. De a gyűlölet annyira elvakította, hogy amikor kiderült, a herceg nincs Genfben, már mindegy volt neki, kit öl meg helyette. Viszont túl sok körülmény mutat arra, hogy egyáltalán nem a véletlen műve volt a merénylet, hanem egy máig ismeretlen csoport pontosan előkészítette. Erre utalhat például, hogy a merénylet előtti napon egy genfi csendőr Sisi szállodája előtt látta beszélgetni egy feltűnően elegáns úrral. Vajon mi dolga lehetett vele?
Letartóztatásának hírét követően a rendőrséget elözönlötték a neki címzett gratuláló levelek. Ez azért különösen érdekes, mert a császárnénak sem a személyisége, sem a tettei nem adtak okot semmiféle gyűlöletre. Sőt, ő is olyannyira idegennek érezte magát az arisztokrácia világában, hogy folyton lázadt ellene, és menekült belőle. Talán nem is volt akkoriban olyan előkelőség, aki Sisinél közelebb állt volna gyilkosa nézeteihez. De pusztán a rangja elég volt ahhoz, hogy a fanatikus anarchisták éljenezzék a halálát.
Lucheni egy pillanatnyi megbánást sem tanúsított, sőt, magasztos tettként gondolt a gyilkosságra. Arra számított, hogy kivégzése politikai mártírrá és az anarchizmus hősévé teszi. Ám pechjére a svájci kantonban, ahol elítélték, nem volt halálbüntetés, így egész életét fegyházban kellett volna töltenie. Ettől teljesen összeomlott, és kérte, hogy adják ki Olaszországnak, ahol a biztos halál várta volna. De ez nem történt meg. 12 évig bírta elviselni a bezártságot, amíg nadrágszíjával fel nem akasztotta magát.
Ha többet szeretnétek megtudni a merényletről, a gyilkosról vagy a császárnéról, látogassatok el a Perjátszó Kör október 26-i ingyenes előadására!
Nyitókép: AFPforum
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.