A legkorábbi legenda szerint Myra püspöke az éj leple alatt titokban belopódzott a hozomány nélkül pártában maradt szüzekhez, és aranyalmákat rakott az ágyuk mellé. Ezzel megmentette őket a nyomortól és a prostitúciótól. Ám a 4. századtól már a gyerekek védőszentjének számított - és a hagyomány szerint eredetileg ő ajándékozta meg december 6-án a gyerekeket.
Feltehetőleg a nagy reformátor, Luther Márton a ludas abban, hogy megváltozott ez a szokás. Luther elutasította a szentek imádását, így Szent Miklós kultuszát is. Ezért mindent megtett annak érdekében, hogy az ajándékozás hagyományát december 24-re rakja át. Ezzel pedig átirányítsa a gyerekek érdeklődését Jézus születésnapjára.
Ugyan erre semmiféle bizonyíték nincs, és még ma is vitákat generál a kutatók között. De annyi biztos, hogy Luther 1530-ig a pénzügyi könyveiben a gyermekeik mikulás ajándéka szerepel tételként, a következő évben pedig már a Jézuska nevében ajándékozta meg őket.
Eleinte a Jézuska figurája egyszerű hófehér ruhájában, inkább egy szigorú, morózus angyalra emlékeztetett. És az idők folyamán alakult csak át kedves, bájos Jézuskává, aki szőke loknikkal, angyalian, finom fehér kis ruhában, dicsfénnyel a fején settenkedik észrevétlenül a nappalikba, ahol a karácsonyfa alá teszi az ajándékokat. Nem sokkal később a Mikulás is ruhát váltott, és kedélyes, joviális figura lett.
Minden esetre így a reformációval Szent Miklós figurája elhalványult, de igazán egyikőjük sem tudta hosszú távon átvenni a másik helyét, így a gyerekek profitáltak a dologból: mert kétszer is kapnak ajándékot, mikuláskor és karácsonykor is.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.