Szexi zsenik: Josephine Baker- a félpucér kreol istennő

Josephine Baker, az első világhírű fekete művész igazán mélyről indult, de onnan olyan magaslatokba szárnyalt, amit akkoriban nagyon kevesen érhettek el.

Utcai táncosnőként kezdte St. Louis-ban (Missouri). Híd alatt aludt, kukázott, az iskolát pedig tízévesen otthagyta. Még csak 15 éves volt, amikor férjhez ment egy Willie Baker nevű férfihez, és egy fekete vaudeville társulattal körbeutazta az Államokat.

A vaudeville amolyan zenés-táncos-énekes kabaré, ahol a jazz zene volt az új szenvedély.
Forrás: AFPforum/ Photo12/Walter Limot/Photo12/Walter Limot

Nem is olyan sokára - nem meglepő módon - Josephine elvált, de a 'Baker' nevet, mint művésznevet élete végéig megtartotta. A jazzkorszak európai extázisa Missouriból Párizsba repítette a fiatal lányt. A híres Folies Bergere-ben lépett fel, ikonikus banánszoknyájában, szinte meztelenül. A közönség imádta, hiszen párizsi kópéság és New York-i csibészség jellemezte. És hát a produkciója is rendhagyó volt: a színpadon kotkodácsolva tojást tojt, mint egy strucc. Mókázott, turbékolt, kancsított, mindezt tánccal, beszédes mozdulatokkal, pantomimmel vegyítve. Majomszerű rugalmassága ellenére kecses erotika áradt belőle.

Forrás: AFPforum

Szenzációs sikert aratott. Pajkosan tüzes szemeivel, afrikai egzotikumával, valószínűtlenül hosszú combjaival, apró, feszes melleivel és fiús alkatával sok férfi fejét elcsavarta. Feleségül is kérte egy francia iparmágnás, akinek igent mondott - így megkapta a francia állampolgárságot.

Fellépett a párizsi Olimpia színpadán is. Európa rajongott érte: az 'art deco' friss, európai ízlése emelte őt a siker csúcsára. Európa fáradt és enervált volt, így az afrikai egzotikum frissítően hatott az érzékekre. A Champ-Élysées-n Jacques Offenbach A kreol (La Creole) című operettjében több, mint százszor lépett fel. Hemingway is rajongott érte - és amikor Josephine Pestre jött turnézni, Kosztolányi lelkesen méltatta művészetét.

Forrás: AFPforum/ Collection Christophel/© Limot

1937-ben megkapta a Zouzou című film főszerepét, ennek köszönhetően ő lett az első fekete művész, aki világhírnévre tett szert. De nem elégedett meg a rivaldafénnyel és a csillogással: polgárjogi aktivistává vált, és Martin Luther King Jr. harcostársa lett a feketék jogaiért vívott küzdelemben. Gondolhatnánk, hogy ennél kalandosabb már nem lehet az élete, de a II. világháborúban titkos ügynöki feladatokat vállalt a németek ellen. Ezért Charles de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök az Üdvhadsereg lovagjává ütötte.

Később turnézott még Londonban és szerte Európában. De az 1960-as, 70-es években fokozatosan visszavonult a színpad világából, és civil aktivista lett. Ő lett az ikonja a feketék és az elesettek, társadalmilag megbélyegzettek jogaiért vívott harcnak. Búcsúkoncertjén Sophia Loren, Mick Jagger, Lisa Minelli, Diana Ross állva tapsolnak neki. 1975-ben halt meg a Bronz Vénusz. Alakja, művészete, szelleme – halhatatlan.

Jutoper Aladár

Nyitókép: AFPforum

    Ezek is érdekelhetnek