

Ítélkezünk, kritizálunk, bírálunk, mit sem törődve mások érzéseivel. Általános iskolás koromban eléggé duci voltam. Rengeteget csúfoltak emiatt, még a Dömperke gúnynevet is rám ragasztották. Bár én nem sokat kaptam belőle, mégis korán megismerkedtem az elfogadás fogalmával. A gonoszkodó poénok ugyanis arra tanítottak, hogy soha ne ítélkezzem senki felett. Hiszen mások megalázása az egyik legnagyobb bűn, amit elkövethetünk.

Forrás: Shutterstock
A világ sajnos azóta sem változott, sőt: hiperkritikus lett. A közösségi médiának köszönhetően pedig még durvábbá váltak a beszólások. A rosszindulatú, arctalan kommentelők senkit sem kímélnek, de az ismerősök sem fogják vissza magukat, ha nem a saját életükről van szó.
Miért ítélkezünk?
Ennek két oka van: az egyik, hogy miközben a 21. század nyugalmat és biztonságot sugall, addig sokak lelkében mégis ott fészkel a félelem, a vívódás, a kétely. És sokan ezt a negatív csomagot - azaz a saját nyomorúságukat - vetítik ki rád. Vagyis azzal próbálják elfedni a problémáikat, hogy téged bírálnak. Teszik mindezt úgy, hogy közben toleranciát, megértést követelnek. Embertársaik megítélése a mindennapi életük része, anélkül, hogy tudnák, milyen méltatlan dolgot művelnek.
Ők azok, akik azt mondják rád, hogy feslett vagy - csak azért, mert imádod a szexi felsőket és a miniszoknyát. Ők azok, akik megbélyegeznek, hogy szerencsétlen szingli vagy, csak azért, mert nem éred be kevesebbel pusztán a kapcsolat tényéért. Ha 44 évesen szülsz, pláne első babát, leidiótáznak, és kikiáltanak felelőtlennek. Cikiznek a vágyaid, az álmaid miatt. Beszólnak a túlsúlyod miatt. (Azt meg végképp nem bírják elviselni, ha így is jól érzed magad a bőrödben.)
A másik válasz pedig a családi szocializáció. Aki gyerekkorában azt látta, hogy a szülei mindent és mindenkit kritizáltak, annak ez lesz a követendő minta.
Természetes, hogy rosszul érintenek a durva, sértő megjegyzések, és úgy érzed, mindenki többet ér nálad. Ám ezáltal egy olyan lefelé húzó spirálba kerülhetsz, ami elszívja az önbizalmadat. A könnyelmű stigmáknak ugyanis személyiségromboló hatásuk van - azonnali és hosszú távú is.
Épp ezért fontos észben tartanod: ez a te életed! Nem kell senkinek megfelelned, csak saját magadnak! Egyetlen embernek sincs joga, hogy bírálja a döntéseidet (főleg úgy, hogy az égvilágon semmit nem tud rólad), vagy minősítsen téged.
De tudnod kell, bármit is teszel, mindig lesznek olyanok, akik beletaposnak a lelkedbe. Mert úgy hiszik, csak úgy lehetnek valakik, ha ócsárolják a másikat. Az az egyetlen esélyed, ha megtanulod elengedni a füled mellett a bántásokat. És ne feledd: a magasabb gondolati-érzelmi szinten álló ember mindig győzedelmeskedik az alacsonyabb szintű felett.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!