

Alig vártam, hogy a tél és a hideg miatti bezártság után ismét a természetben lehessek. Ahogy a nap első erősebb sugarai felbukkantak, máris elkezdtünk szervezni egy kis túrázást a barátaimmal. Olyan izgatott voltam a program miatt, mint egy kisgyerek karácsony előtt: számoltam vissza a napokat. Természetesen mindent gondosan elterveztem, és alaposan fel is készültem szendvicsekkel és innivalóval egyaránt. A várva várt nap azonban sajnos nem úgy alakult, ahogy azt elképzeltem.

A túra elején még minden úgy történt, ahogy az egy kirándulástól elvárható, de nagyon hamar rossz lett a közérzetem. Folyamatosan fáztam annak ellenére, hogy mozgásban voltam,
és természetesen az időjárásnak megfelelően és rétegesen öltöztem fel. Mindemellett ráadásul gyorsan el is fáradtam. Először azt hittem, ha eszem, megoldódik legalább ez a probléma, de a szendvics elfogyasztása után is rendkívül kimerült voltam. Alig bírtam végigvonszolni magam az útvonalon, ami látszólag a többieknek meg sem kottyant.
Eddig nem gondoltam úgy, hogy rendkívül rossz lenne a fizikai állapotom, de a barátaimat elnézve nagyon kétségbeestem. Az lehet, hogy télen nem én döntöttem meg a konditerembe járás rekordját, de ennyire nem hanyagoltam el magam. Vagy mégis? Nem akartam elhinni… Természetesen a többiek is látták, hogy számomra nagyobb kihívás ez a kirándulás, mint számukra, ezért ahol csak tudtak, segítettek. Az én gondolataim viszont már csak akörül forogtak, hogy mi történhetett velem.
A hazaérkezés után igyekeztem meggyőzni magam arról, hogy ez csak egy rossz nap volt, ami bárkivel megesik, mégsem hagyott nyugodni a dolog – szerencsére. Ugyanis az, ami kiderült, súlyos következményekkel is járhatott volna.
A diagnózis a vashiány. A túra előtt is éreztem már indokolatlan levertséget és kimerültséget, de ezeket mind a téli kedvetlenségnek tulajdonítottam, ezért nem is jutott eszembe, hogy a tünetek valami másra utalnak. Az azonban, hogy mennyire rosszul bírtam egy egyébként nem túlságosan megerőltető kirándulást, felnyitotta a szememet, és hirtelen minden összeállt.
A kisebb fizikai terhelhetőség, az, hogy mennyire fáztam és a fáradtság mind a vashiány tünetei, ahogy a szédülés, fejfájás, szapora szívverés, légszomj, ingerlékenység, hideg végtagok is.
A vezető panaszokon kívül egyéb tünetek is utalnak arra, hogy valami nincs rendben: sokan tapasztalhatnak halláscsökkenést, memóriazavart, csökkent libidót, gombócérzést a torokban és olyan elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, érzékeny bőr, töredezett köröm, hajhullás, hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma. A vashiányt pedig nem szabad félvállról venni, ugyanis jelentősen befolyásolhatja az életminőséget, és betegségeket is előidézhet, vagy felerősítheti a tüneteit. Arról nem is beszélve, hogy a hosszú ideig kezeletlen vashiány idővel vashiányos vérszegénységet okozhat, ami az életet is veszélyezteti.
A vashiány természetesen megelőzhető: a kulcs a vegyes és kiegyensúlyozott, változatos étrend. Ha azonban már kialakult, akkor már patikában kapható magas vastartalmú vaspótlóra van szükség. Az adagolást érdemes egy orvossal megbeszélni.
A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.
Hirdetés
A Maltofer rágótabletta és szirup vény nélkül kapható, vas(III)‑hidroxid‑polimaltóz-komplex tartalmú gyógyszerek.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!