Férfivélemény: A titokzatos lány története, aki úgy rázott le, hogy parfümöt fújt a szemembe

Történt ugyanis, hogy pár éve épp szülinapot ünnepeltünk a baráti társasággal, és egy helyen összeakadtunk egy másik szülinapos csapattal. Mi csak fiúk voltunk, ők pedig csak lányok, így adta magát, hogy odaköszöntünk, beszélgetésbe elegyedtünk velük, és még koccintottunk is egy nagyot a két ünnepeltre.

Miután bezárt az italozó, a lánycsapat továbbment a városba, és minket is invitáltak, viszont közülünk majdnem mindenki papírkutya volt, és inkább hazament – egyik ismerősömet és engem kivéve. „Pesti éjszaka, gyere ránk!" – gondoltuk magunkban, veszteni valónk úgysincs. Kellemes hangulatban

A lánycsapatból valakit egyszer csak hívott a természet, és mint tudjuk, a lányok együtt mennek WC-re, ezért mindegyikük elindult egy megfelelő helyet keresni, az ismerősöm pedig velük tartott.

Nem, nem maradtam egyedül, a szimpatikus hölgy ott maradt velem, és szépen kettesben leültünk egy padra beszélgetni, hogy megvárjuk őket. Eddig azt hihetnénk, egy nem túl izgalmas romantikus filmet látunk, most viszont tessék figyelni, mert jön a csavar!
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a leány az ölébe kapja a táskáját, előveszi a parfümjét, és elém tartja, mondván: „Itt a parfümöm, nézd meg".

Még fel sem ocsúdtam meglepetésemből (ilyen azért nem mindennap történik az emberrel), megláttam az ismerőst az utca végében közeledni, teljesen egyedül. Elmeséltem neki, hogy velem mi történt, aztán megkérdeztem, hogy hová tűntek a lányok?! Lerázták, és egyszer csak szem elől tévesztette őket...

Tehát akkor még egyszer, foglaljuk össze mi történt: szülinapozunk, összetalálkozunk egy lánycsapattal, akik szintén szülinapoznak. Fuzionál a két társaság, én az egyikükkel beszélgetésbe elegyedek, majd bezár a söntés, a lányok továbbmennek, és minket is meginvitálnak. Ismerősömmel elkísérjük őket, majd az Astoria környékén egy lány kivételével az összes elindul WC-t keresni, a pajtimmal együtt. Én leülök egy padra a lánykával, akivel korábban is beszélgettem, tovább beszélgetünk, majd PARFÜMÖT FÚJ A SZEMEMBE. Mindeközben az ismerőst LERÁZZÁK A LÁNYOK ÉS ELTŰNNEK.

Kérdéseim: miért? Illetve miért így? Tegyük fel (és ez a legvalószínűbb), hogy amikor meghívták a társaságunkat, nem az ismerősömre és ránk gondoltak, hanem kinéztek valakit/valakiket közülünk. Persze amikor mi ketten igent mondtunk, már kínos lett volna azt mondaniuk, hogy áhh mégse, inkább hagyjuk – bár meg merem kockáztatni, akkor sem forgolódtunk volna álmatlanul. NA DE!

Nem értek hozzá, de azt feltételezem, nőként milliónyi kifogás közül lehet választani, ha valakinek a lekoptatásáról van szó. Például séta közben előadhatták volna, hogy „áhhh befáradtunk, ebből már nem lesz semmi, inkább hazamegyünk", ekkor persze mi is hazaindulunk, ők pedig felszabadulnak.

VAGY - és neadjisten' - ez lett volna a legkorrektebb megoldás: erőt gyűjteni a buszúton, és amikor leszállunk, megmondani kerek perec, hogy „srácok ez most lejtő, felejtő". Mennyivel egyszerűbb és simább megoldás, mint elkommandózni meg parfümöt fújni valakinek a szemébe – életem egyik nagy törése ez, a drogériákban mindig összehúzom magam, amikor a parfümös polcok között megyek el -na jó nem, ez csak vicc volt.

Tudom mire gondoltok: biztos az ismerősöm, vagy én tettem valami olyat, amit fenyegetőként érzékeltek, és ez váltotta ki belőlük a furcsa reakciókat. Mindenkit biztosíthatok, nem így történt, én tényleg csak beszélgettem a lánnyal, a másik srác pedig semmit sem csinált, csak kísérte őket. Úgyhogy azóta sem tudok rájönni, mi és hogyan mehetett félre. Viszont ha valaki magára ismer a sztoriból, vagy csak tudja a megfejtést, annak megköszönném, ha kommentben leírná, mert tényleg érdekelne.

Ja és egy jótanács a hölgyek számára: NE fújjatok parfümöt egy jámbor udvarló szemébe, és aztán szaladjatok el, mert az nagyon szarul esik - mind a szívnek, mind a szemnek.

Nyitókép: Shutterstock