Íratlan szabály, hogy a nőknek el kell késniük az első randiról?

Nem vagyok az a típus, aki sosem késik el, de ha találkozóm van valakivel, akkor igyekszem pontosan odaérni. Nem azért, mert összedől a világ, ha kések pár percet, hanem egyszerűen szeretném megtisztelni azzal a másikat, hogy nem szórakozom az idejével. De mi van akkor, ha az ember lányának randija van? Akkor is érdemes időben odaérni, vagy kötelező pár percet késni?

Nemrég volt egy első randim egy sráccal és szokás szerint időben elindultam, hogy ne késsek el. Annyira jól sikerült, hogy a megbeszélt időpont előtt már 15 perccel ott voltam a találkozó helyszínén, úgyhogy inkább még tettem egy kört a környéken, mégsem akartam az étterem előtt ácsorogni. Így is, még én vártam a srácra, amivel nem lett volna semmi gond, ha viccesen meg nem jegyzi, hogyhogy én értem ide előbb, nem az az etikett, hogy a nők pár percet mindig késnek?

Nem vagyok az a taktikázós típus, ez rögtön kiderült, de azt sem tudtam, hogy van egy ilyen íratlan szabály. Arra biztosan nem számítottam, hogy valaki erre megjegyzést tesz, bár ha jobban belegondolok, volt már egy ilyen eset az életemben, amikor a randipartneremnek nem tetszett a túlzott pontosságom. Az már egy második találkozó volt, akkor is 5 perccel előbb érkeztem, ő pedig szó szerint leszúrt emiatt, mivel ezáltal megfosztottam a várakozás örömétől. Emlékszem, néztem rá nagy szemekkel, hogy jobban élvezi, hogy várhat rám, mint azt, hogy már itt vagyok és együtt lehetünk?

Néha azt gondolom, hogy tényleg nehéz jót tenni a másikkal. Ha túl pontos vagy, esetleg előbb érsz oda a randira, akkor az a baj, mintha túl könnyen kapható lennél, ha meg késel, akkor meg az a baj, hogy taktikázol, meg játszod az agyadat. Persze lehet, hogy én reagálom túl és a srác csak vicces akart lenni, engem mindenesetre már az első pillanatban elbizonytalanított, hogy akkor most valamit rosszul csináltam?

Forrás: Shutterstock

Én azt gondolom, ha pontos vagyok, azzal azt üzenem, hogy tisztellek annyira, hogy nem akarlak megváratni. Fordított esetben én sem szeretek másokra várni, nem mintha erre ne lett volna példa. Kétszer is előfordult az életemben, hogy a randipartnerem kb. fél órát késett. Mentségükre legyen szólva, mindkét esetben jelezték, hogy késni fognak, de akkor is, 30 perc sok idő. A legjobb az egészben az volt, amikor az egyik srác meg is jegyezte, hogy ő a helyemben nem várt volna ennyit. Én csak akkor gondolkoztam el azon, hogy igaza van, nekem miért nem jutott eszembe hátat fordítani és hazaindulni? Mindenesetre itt sem volt jó üzenete annak, hogy túl toleráns voltam, mintha ez azt jelentette volna számára, hogy velem bármit meg lehet csinálni.

Ma már 10 percnél többet nem várnék egy férfira, de attól is morcos leszek, ha egy barátnő késik ennyit. Nem azért, mert ennyire türelmetlen vagyok, hanem azért, mert ez egyfajta tiszteletlenség a másikkal szemben. Mintha azt sugallná ezzel, hogy nem vagyok elég fontos ahhoz, hogy időben elinduljon vagy még rosszabb, egyáltalán nem érdekli, hogy nekem milyen érzés perceket szobrozni valahol. Ha netán kések, én mindig időben szólok, nem szívatom a másikat és ugyanezt várom el fordított esetben is.

Azt viszont megfogadtam, hogy a következő randira semmiképpen sem érkezem előbb, inkább sétálok még egy kört vagy később indulok, hogy késsek pár percet. Ha ez kell a férfiaknak, hát legyen.

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek