Mer ütközni és ütni is. Tud birodalmat építeni és lerombolni is. A stratégiáját megalapozottan alkotja meg, vereséget nem ismer, legfeljebb veszteséget leltároz, aztán másik utat választ. Soha ne legyél az ellensége, mert olyan kegyetlenül bánik el veled, hogy nem épülsz fel belőle egyhamar! A családja fontos, de a fészek melegét olykor máshol is keresi. Ne próbáld kifürkészni az útjait, lehetetlen. És hogy mit érez? Hol lakik a szíve?
Ezt ő maga is csak akkor tudja meg, ha kettétörik, átrobog fölötte egy gyorsvonat, vagy a sajátjai támadják hátba. Zeusz jellemét csakis a krízis képes átformálni. Még az sem. Legfeljebb mélyebb lesz a mélység és elérhetetlenebb a magasság.
Ha érzésekre vágysz, az ő társaságát keresd! Nemcsak a habokban, de az érzelmekben is elmerül. Olyan heves, mint egy cunami, de nem adja könnyen magát, mert a szenvedélyt a kihívás és a küzdelem korbácsolja fel - ahhoz pedig kell egy küzdésre érdemes célszemély. Hát igen, a gyengesége pont ez az érzelmesség, ami vonzóvá teszi a nők szemében, de sérülékennyé az ellenségeivel szemben. Ösztönösen cselekszik, éppen ezért nehezen tudja megtartani a távolságot, hogy józanul, hideg fejjel mérlegeljen.
Ő bizony beleveri az öklét a falba, ha tehetetlen, de aztán be is gletteli a lyukat. Ami azt illeti, glettelni való lyukak tekintetében nem válogatós... Ha pedig még marad energiája (marad), akkor túrázni megy, vagy zenél. Vagy mindkettő.
Csakis a saját szűrőjén keresztül érzékeli a világot. Csupa rejtély, csupa mélység, csupa titok. Ő az egyik magányos farkas (Héphaisztosz a másik), maga a bizalmatlanság, ami magabiztossággal párosul. Hádészra mindig nagyon oda kell figyelni. Elhív kávézni, aztán befékez, érzelmi alapon falakat emel, majd megállapítja, hogy túl sok volt benned a bizonytalanság. És szenved a magánytól, miközben hangoztatja, hogy nem vágyik társra, még csak kalandra sem.
De a test érdekli, az érzékei kifinomultak, és - mi tagadás - bírja a monotonitást. Ösztönös, akit meg kell fejteni - ha hagyja magát. De itt lépkednek az apák nyomában a fiú istenek...
Zeusz kedvenc gyermeke volt, akinek mai megfelelője a sikeres, szorgalmas mintafiú. Ő olyan, hogy is mondjam, kellemes... Rend veszi körül, világosak a céljai, lépésről lépésre halad. Épp ez a bökkenő. Könnyen összekeveri a sikereket a boldogsággal, a pozíciót az életcéllal. Hidegfejű is tud lenni, de nem kegyetlen. Törekvő, de a csúcson már több is kell, kell egy kis Zeusz. Apollón fiú marad, a nehézsúlyúak nem veszik komolyan, ő pedig nem elég felkészült a harchoz. Örök második?
Ösztönös, spontán, barátságos és fecsegő. Találékony, azonnal levesz a lábadról, meggyőz és megigéz, inspirál, gyors és cselekvő. A szabályokat nem kedveli, azt pláne nem, ha valaki kötöttségekkel próbálja kordában tartani, ilyenkor menekül. Százával ontja magából az eredeti ötleteket, de a kivitelezést másra bízza.
Egyszer biztos igazi férfi lesz, csak még nem nőtt be a feje lágya. Maga a lendület, de olyankor olyan, mint egy tatárdúlás. Nem bántani akar, csak szereti a konfliktust. Kockáztat, pörgeti az adrenalin, és ehhez társakat keres maga mellé. Lázadó, aki szembehelyezkedik az aktuális hatalommal. Szerintem a mai Marvel-szuperhős, Vasember ük-ük-ükapja.
Kell mellé egy mentor és pár megbízható társ, hogy amíg ő a bőrét a vásárra viszi, legyen, aki elkapja, ha zuhan, és eltakarítja a romokat, amiket a küldetés közben okoz. Betörik a feje? Vagy viccet csinál belőle, vagy fellázad. A bölcsesség egy idő múlva megoldja ezt a problémáját is. Igaz, addigra már nem is Árész lesz belőle. Nem is tudom, fel kell-e nőnie...
Nagyon a kedvemre való lenne... egy ideig. Igazi kihívás a nőknek. A csendes, de visszafojtott erő és alkotás. Ez az ember mélyen érez, mindent átrág, beleengedi magát a legbelsőbb mélységbe, de nem látod rajta, hogy mit él át közben. Menekülési útvonala a cselekvés. A munka számára életforma, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy alkotásra termett. Mondhatnám, hogy ő is magányos farkas típus, de nem állítom, hogy az egyedüllétben találja meg önmagát. Az árulás számára megbocsáthatatlan bűn, amibe ő maga is beletörik.
Társaságban nem ő a hangadó, de ha ritkán is szól, súlya van a szavainak. Sebezhetősége abban rejlik, hogy a taktikázókkal szemben olykor fegyvertelen. Ütni tud, de bántani, alakoskodni nem. Az elköteleződés embere, és ezt várja másoktól is. A felszín nála csak fecseg, a lényeg a mélyben van.
Végül itt ül a hordó tetején Dionüszosz, akit több férfitársa megvet, lenéz, vagy csak egyszerűen nem vesz komolyan. A hedonista túlélő, a kreatív szerető, aki nem képes megöregedni, nem akar bölcsülni, nem akar más idősíkban létezni, csak a jelenben. Abban viszont tobzódik. Nem hajtja becsvágy, nem törekszik arra sem, hogy életművet építsen. Érzéki, és ezt ünnepli is. Megmártózik a szokatlanban, a kirívóban, szereti értékelni azt, ami szép és fogyasztható, a test örömeit pedig kiváltképp óhajtja.
Esztétikai érzéke fejlett, ötlettára kimeríthetetlen. Mondhatnám, hogy gyermeki. Szereti a dicsfényt, áldozata lehet a hízelkedőknek, hiú, és emiatt fontosnak tartja, hogy csodálják, társaság vegye körül. Ugyanakkor ez nem csapat, sokkal inkább közönség a számára.
A te ideálod milyen?
Forrás: Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istenek, Pilis-Print Kiadó és Studium Effektive Kft., 2007
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.