Szép gesztus vendégül látni a szerelmünket egy romantikus étteremben, és egészen biztos, hogy az apró meglepetéseknek is örül a randi időszakban. Azzal sincs baj, ha egy pár megállapodik, hogy átmenetileg - mondjuk, amíg kicsik a gyerekek - a férfi a fő kenyérkereső, a nő meg a hátországért felel. Nagyon sokak számára működik is ez a konstrukció, még ha sok esetben hosszú távon (több év után) bele is kattan a nő a végére.
A gond inkább azzal van, ha a férfi amolyan pénzautomataként működik. Mindig, minden randin ő fizet, drága ajándékokkal árasztja el a párját, sőt, fizeti a nő hóbortjait is. Az egyik hajdani évfolyamtársam például a melleit csináltatta meg az exférjével, majd miután a tuti dudák elkészültek, lelépett a srác legjobb barátjával. Jó, ez nettó görénység, de lássuk be: ritkán van jó vége annak, amikor nincs egy egészséges egyensúly a kapcsolatban.
Az ideális az, ha társad is kiveszi a részét a közös költségekből, alkalmasint ő is meghív ide-oda, meglep apró dolgokkal. És semmi esetre sem veszi alapértelmezettnek, hogy veled finanszíroztatja a hobbijait.
"És neked mi a kedvenc ételed?" - kérdezi a koronaherceg. "Az, ami neked" - válaszolja szemlesütve a szépség. Eddie Murphy híres romkomjából, az Amerikába jöttemből idéztem. A herceg meg is unta a kimondottan az ő igényei mentén felnevelt álomnőt, és elment magának hús-vér társat keresni, önálló akarattal. Nagyon sok nőben még ma is él a beidegződés, hogy a férfinak kell zseniális randiötletekkel meglepnie és szórakoztatnia őt, függetlenül attól, hogy az ismerkedési fázisról vagy több évtized házasságról van-e szó. "Hát ő a férfi, találja ki ő, hogy hova visz!" - hallottam már többször is nőtársaktól.
Srácok, ezt a terhet ne vegyétek magatokra! Legyen olyan, amikor a nőd találja ki és szervezi meg a közös programot, és neked csak belesimulnod kell a helyzetbe. 2020-at írunk, egyetlen férfinak sem kell már kizárólagos program- és hangulatfelelősnek lennie!
Ilyen nincs. Ha van egy gyereked az előző kapcsolatból, onnantól ő is a család része, függetlenül attól, hogy az exszel hogyan alakultak a dolgok. Léteznek olyan nők, akik ezt nem képesek elfogadni, és gyakorlatilag ki akarják sajátítani maguknak a párjukat.
Kezdetben talán hízelgő ez a fajta féltékenység, de a valóságban egyetlen apának sem kell eltűrnie, hogy új kedvese elszakítsa őt a gyerekeitől. Aki ezzel kitartóan próbálkozik, az - nagy szerelem ide vagy oda - azonnal leépítendő. Mondom ezt úgy, hogy a történet mindkét oldalán álltam már.
Igen, léteznek mérgező szülők, akiktől egy ponton el kell távolodni, meg kell velük szakítani a kapcsolatot, és fel kell dolgozni a tőlük elszenvedett traumákat. De itt most nem erről a helyzetről van szó, hanem arról, amikor az ifjú asszonyka döntési helyzetbe kényszeríti párját: vagy anyádék, vagy én. Csak azért, mert anyóspajtás - esetleg após, netán a sógor - számára nem szimpatikus. Ez az a nőtípus, aki egyébként a baráti kört is szűri, és nem szabad ám csak úgy bárkivel tartani a kapcsolatot. Majd ő tudja, ki az, akivel még belefér.
Az igazság az, hogy az ilyen nő egyéb galádságokra is képes. Lehet, hogy alkalmasint szívmelengető, hogy így aggódik és ennyire magának akar. De a valóságban inkább pánikszerű féltékenységi őrületről és birtoklási vágyból fakadó hisztiről van szó.
A fenti dolgok közül nagyon sok a bántalmazás előszobájába vezet. Merthogy igen, férfi is lehet abúzus áldozata, csak jóval ritkábban hallunk ezekről az esetekről, hiszen maguk az érintettek is szégyellik. Ezért figyelj a jelekre már az elején!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.