Nem vetlek meg azért, mert eldobtál...

Ezelőtt évekig azt hittem: soha nem adatik meg újra a számomra, hogy önzetlenül szeressek valakit. Megannyi csalódás után nem volt se erőm, se kedvem ahhoz, hogy nyissak bárki felé, és utat engedjek az érzelmeimnek. Belefáradtam, hogy játszma nélkül vágjak bele a kapcsolataimba, hiszen mind zátonyra futott, egyik a másik után

Ám egy idő után belefáradtam a szerepjátszásba, hiszen erőt próbáló olyasmit alakítani, ami ellenkezik az igazi énünkkel: letéptem az álarcot, összegyűrtem, és kidobtam... Maradt a már-már remete élet - egy cölibátust fogadó pap élete is izgalmasabb volt, mint az enyém. Hosszú ideig böjtöltem: nő, kapcsolat, szerelem, égető szenvedély nélkül éltem az életemet - de ezt a puritánságot sosem éreztem igazán sajátomnak.

Idegen volt tőlem, hogy magányos farkasként éljek, aki csak akkor jön ki az odújából, ha vadászni indul. Elegem lett - végül eldöntöttem, hogy mégiscsak megbízok az emberekben: megadom az esélyt az érzelmekre épülő kapcsolatnak.

Az adósod lettem, mert olyan érzelmeket sikerült feltámasztanod bennem, amikről azt hittem, már nem járnak nekem, és talán már nem is kellenek... Tartozom neked - még akkor is, ha a történetünk vége nem holtomiglan-holtodiglan lett. Te voltál, aki újra felmelegítetted a szívemet és reményt adtál a szebb és boldogabb életre.

A szerelmünk szépen indult, alakulgatott, aztán rájöttél, hogy mégsem én vagyok neked a megfelelő - és vége lett. Ésszel döntöttél a szíved helyett: azt választottad, akivel könnyebb és kiszámíthatóbb életet élhetsz, még akkor is, ha ő soha nem fog úgy szeretni, tisztelni és becsülni, mint én...

Nem vetlek meg, nem nézlek le, inkább köszönettel tartozom. Mert, ha nem hagytál volna el, most nem tudnám, hogy még a szakítás utáni halálos önmarcangolásból is van kiút.Hogy darabjaimból is össze tudom rakni magam, még akkor is, ha egy időre szétestem, mint egy ócska kirakós.

Te voltál az életem, majd te lettél a halálom is - ám sikerült újraéleszteni magam, és azóta tudom, sok mindenért hálával tartozom neked. Köszönöm, hogy érzelemgazdagabbá, érettebbé tettél - köszönöm, hogy szerethettelek.

Nyitókép: Shutterstock