Ha ennyit nem bír ki egy kapcsolat, akkor amúgy is csak az idődet rabolta volna...

Amikor kiderült, hogy Balázs külföldön fog munkát vállalni, azonnal elkapott a szorongás, hiszen elképzelhetetlennek tartottam, hogy távkapcsolatban éljek. A távkapcsolat számomra legalább annyira skandallum volt, mint a szeretői státusz, hiszen mindegyiknek a lopott idő az alapja – utóbbi ráadásul még tisztességtelen is.

Aztán leültünk és kiszámoltuk, hogy mennyi időt töltünk együtt most. Kiderült, hogy hiába élünk egy városban és hiába töltünk együtt heti két estét, annak egy jelentős része úgy telik el, hogy csak úgy vagyunk egymás mellett. Mert még be kell tenni egy mosást, ki kell ugrani bevásárolni, válaszolni kell néhány e-mailre, nem beszélve az online nyelvóráimról vagy arról, hogy időnként pont akkor tudok beszélni egy-egy rokonnal vagy baráttal, amikor Balázs nálam van.

Ezek persze sosem jelentettek gondot, hiszen egy normális párkapcsolatban nemcsak mi létezünk az univerzum közepén, hanem van különálló életünk is, amit valahogy menedzselni kell. De Balázs úgy gondolta, hogy ha ezeket a tennivalókat mindenki elintézi akkor, amikor távol vagyunk egymástól, akkor a közös időnk is értékesebb lesz, pont azért, mert a mennyiséget minőségre cseréljük. Eleinte nagyon tiltakoztam, mert úgy éreztem, ha ebbe belemegyek, el fogom őt veszíteni, hiszen a külön töltött idő alatt majd biztosan megismer valaki mást, és nem jön haza hozzám. Másfelől azonban az is ott motoszkált a fejemben, hogy önzőség lenne ultimátumot adni neki, hiszen a karrierje szempontjából nagyon fontos mérföldkő lenne ez az új állás.

Szóval úgy döntöttünk, belevágunk, és megegyeztünk, hogy minden második hétvégére hazajön hozzám. Pénteken reggel már itthon lesz, és hétfő reggelig fixen marad, vagyis kéthetente 3 teljes napot csak magunkra fordíthatunk.

Forrás: Shutterstock

Az első időkben nagyon nehezen viseltük a dolgot – igen, Balázs is küszködött, nemcsak én. Nehéz volt leküzdeni magunkban a távolság okozta félelmeket, nehéz volt lemondani az együtt alvásokról, de sokat beszéltünk telefonon, és ez némiképp segített egyenesbe jönni. Egészen addig, amíg nekem nem borult fel a ciklusom, ekkor ugyanis minden megváltozott. Szerencsére nem lettem beteg, nem találtak nálam semmi kirívó magyarázatot a cikluszavarra, ezért sejthető volt, hogy a nagy változás miatti stressz borította fel a rendszert, amelynek „köszönhetően" volt, hogy 1,5-2 havonta jött csak meg, és előfordult, hogy utána kéthetente menstruáltam, azóta pedig megint eltelt 52 nap, és sehol egy vércsepp.

Mióta ez elkezdődött, sokkal nehezebben tervezhető az életünk. Azt gondoltam, a távolság miatti logisztikázás lesz a legnehezebb, de nem, mert most azzal is számolni kell (vagy kéne), hogy mikor fog megjönni, mikor lehet normálisan együtt lenni, mikor jelentkeznek majd a PMS tünetei, mikor fog görcsölni a hasam... Nem egyszer előfordult, hogy derült égből egyszer csak pont akkor jött meg, amikor végre itt volt velem Balázs, én pedig éppen akkor szenvedtem, amikor kizárólag vele akartam lenni.

Iszonyú bűntudatom van emiatt, pedig tudom, hogy nem tehetek róla, de ettől igazán dühítő a helyzet, mert semmit sem tehetek ellene. Balázs nagyon szépen kezeli a dolgokat, egyszer sem hányta a szememre, hogy miattam kell figyelmet, törődést nélkülöznie, de bennem persze ott motoszkál a kisördög, hogy mi van, ha megismer valakit, aki ott és akkor kapható lesz mindenre: időtöltésre, beszélgetésre, szexre... Én pedig gyakorlatilag pótolható és lecserélhető leszek. Nem mertem még neki sem bevallani, hogy ilyen gondolataim vannak, mert ha elmondom, akkor eggyel valóságosabbá válik, mint ha csak a fejemben létezne, ezért inkább magamban tartom. Közben pedig keresem a megoldást, legyen az bármi.

Forrás: Shutterstock

Gondolkodtam már azon, hogy felíratok fogamzásgátlót, de mivel egészségügyi oka nincs a tüneteimnek, ezért nem akarnék egyből gyógyszerekhez nyúlni, annál is inkább, hogy alig találkozunk, tehát indokolatlan lenne (normális esetben) hormonokkal tömni magam. Meg aztán létezik olyan gyógyhatású készítmény is, ami nem tartalmaz hormont, mégis segíthet visszaállítani a ciklusomat a normális kerékvágásba, így most első körben inkább emellett tettem le a voksomat.

Persze ez sem hat azonnal, hiszen a természetes hatóanyagnak is idő kell, 2-3 ciklusnak el kell telnie ahhoz, hogy kiderüljön, bevált-e. Közben pedig azon izgulok, hogy ennyi idő alatt vajon nem fog-e végleg tönkremenni a kapcsolatunk, de bízom a szerelmünkben annyira, hogy talán ennyi idő alatt nem történhet akkora pálfordulás, ami végzetes következményekhez vezet.

A legjobb barátnőm azt mondta, ha ezt nem éli túl ez a kapcsolat, akkor alkalmatlan mindenre, mert az életben sokkal nagyobb gondok is vannak, mint a cikluszavar. Szerinte az egészségem az első, és csak azért, hogy „biztosan" megtartsam Balázst, ne szedjek hormonokat. Ha pedig mégis talál helyettem valaki mást, akkor az fogamzásgátló nélkül is megtörténne.

Valószínűleg igaza van, de én azért nem vagyok teljesen nyugodt. Szeretném, hogy mihamarabb rendbe jöjjek és visszakaphassam a régi életünket, amikor még nem a naptár volt a legjobb barátom.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária támogatta.

Hirdetés

A Premens vény nélkül kapható barátcserjekivonat-tartalmú gyógyszer.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Ezek is érdekelhetnek