szerelem kibeszélő magazin párkapcsolat féltékenység
A húszas éveim elejére nyúlok vissza, amikor megismerkedtem az első szerelmemmel a munkahelyemen. Elsöprő érzelemcunami volt, amiben minden együtt töltött pillanat kevésnek bizonyult. Később új kolléganő csatlakozott hozzánk, aki miatt az életünk fenekestül felfordult. A bosszúszomjam sokáig nem hagyott nyugodni, de a karma végül helyettem is elvégezte a dolgát.

Lilla. Ha meghallom ezt a nevet bárhol és bármikor, gyomorgörcsöm lesz. A nő, aki számos álmatlan éjszakát okozott. Minden akkor kezdődött, amikor bemutatkoztunk egymásnak. Éreztem, hogy valami nem stimmel vele, és az sem tetszett, ahogy azonnal bájologni kezdett az akkori párommal. Szerencsésnek éreztem magam, mert Gergő sosem adott okot féltékenységre, ám mégis zavart, hogy Lilla ennyire szimpatizál vele.

Nagyjából két hónapig minden nyugodt és békés volt, aztán lebetegedtem, s két hét betegszabit kellett kivennem. Miután meggyógyultam, az első munkanapomon az a látvány fogadott, ahogy Lilla és Gergő mély beszélgetést folytattak az étkezőben. Nyilvánvalóan nem szakmai kérdéseket vitattak meg, és bűzlött az egész szituáció. Biztos voltam abban, hogy Gergő hűséges, de nem tetszett, hogy a távollétemben közel kerültek egymáshoz.

Később a kedvesem átjött filmezni, a vígjáték pedig éjfél körül ért véget. Épp kezdtünk egymásra hangolódni, amikor a telefonján megjelenő üzenetáradat teljesen kizökkentette. Lilla kereste őt, akinek szombaton éjfélkor jutott eszébe, hogy a párkapcsolati problémáit kiírja magából. Az eset után megkértem Gergőt, hogy legyen kedves és beszéljen Lillával, hogy ezentúl tartsa tiszteletben a határainkat. Az különösen fájt, hogy Gergő nem nekem adott igazat, sőt megvédte Lillát. Ekkor éreztem először, hogy a nő készül valamire.

Forrás: Shutterstock

Munka közben legtöbbször kettesben ebédeltünk, azonban én legutóbb még ügyféllel voltam, ezért megbeszéltük Gergővel, hogy elmegy egyedül, és intéz valami finomat. Végül hamarabb végeztem a vevőmmel, és amikor elindultam, hogy megkeressem, a párom kiviharzott Lillával az épületből. Épp utolértem a kolléganőmet, és olyan választ adott, amire álmomban sem számítottam.

- Mi újság, ebédért mész?
- Igen, csak kiszaladunk Gergővel. Miért, téged nem hívott?
- Nem, mi egészen mást beszéltünk meg.
- Jaj, figyelj, felőlem nyugodtan jöhetsz, engem nem zavarsz!
- Tessék?!

Életemben nem voltam olyan dühös és haragos, mint akkor. A pumpa felment bennem, és kis híján úgy éreztem, hogy menten felrobbanok. Az arckifejezése maximálisan elárulta a szándékait. Végül egyetlen falat sem ment le a torkomon, és mélységesen megalázva éreztem magam. Arra gondoltam, hogy nemcsak Lilla nézett totálisan hülyének, de Gergő sem értette, miért vagyok féltékeny. Aznap este közöltem Gergővel, hogy két lehetősége van: beszél Lillával, hogy álljon le és éljük tovább boldogan az életünket, vagy minden marad ugyanígy, de akkor elbúcsúzunk egymástól.

A szerelmem végül beszélt vele, de az álmatlan éjszakák még hosszú ideig kísértettek.

Sokáig szorongtam, féltem, és attól tartottam, hogy a bennem lévő nyugtalanság már sosem szűnik meg. Teljesen kiborított, hogy Lilla hónapok óta téma volt a magánéletünkben.

Végül segített, hogy munkahelyet váltott, és ezáltal a párkapcsolati problémáink is megszűntek.

Számtalanszor gondolkodtam azon, miért nem szóltam vissza? Miért nem álltam ki magamért?! Sokat morfondíroztam azon is, miként tudnám megoldani, hogy soha többet ne találkozzunk. Azonban mindig arra jutottam, hogy övön aluli lenne, ha így cselekednék, és soha többet nem tudnék tükörbe nézni. A becsületem és a lelkiismeretem mindig fontosabb volt, mint az önző érdekeim. Végül jól döntöttem, amikor az igazságszolgáltatást inkább a karmára bíztam.

Fél évvel később egy másik kollégám elmesélte, hogy járt Lilla az új munkahelyén. Szerelmes lett egy férfiba, és végül ugyanabban a szituációban találta magát, amilyet nekem kellett átélnem. Mégis, fontos különbség, hogy a srác végül nem állt ki mellette, hanem a másik lányt választotta. Sajnáltam Lillát, ugyanakkor azt érzem, hogy talán csak így értette meg, milyen súlyos játékot űzött velünk.

Nem vagyok kárörvendő, de mi tagadás: a karma mindig elvégzi a piszkos munkát.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.