Te tudod, hogyan kell megbocsátani?

Az ember sebezhetőnek érzi magát tőle, kudarcnak éli meg, hogy beismeri a hibáját, fél a másik reakciójától és a visszautasítástól. De a másik oldalon állni sem könnyebb: a megbocsátás is nehéz feladat. Főleg azért, mert sok esetben nem is vagyunk vele tisztában, mit jelent igazából.

• Ahogy a másik bocsánatkérése nem jelenti, hogy neked van igazad, a te megbocsátásod sem jelenti azt, hogy neki lenne.
• Nem jelenti, hogy elfogadod, vagy jóváhagyod azt, ami történt.
• Nem jelent felejtést, és azt sem, hogy úgy kell tenned, mintha meg sem történt volna.
• Nem jelenti, hogy el kell nyomnod a haragod vagy a bánatod.
• Még csak azt sem jelenti, hogy ugyanúgy kell folytatódnia kapcsolatodnak azzal a személlyel, aki megbántott.

Amegbocsátás sokkal több, mint pár durcásan kimondott szó. Több, mint egy odalökött "Oké!", amivel lezárunk egy veszekedést. Egy folyamat, amin - a saját testi-lelki egészséged érdekében - végig kell menned, és amit komolyan kell gondolnod.

El kell döntened, hogy nem akarsz bosszút állni a téged ért sérelemért. Ezen jobb minél előbb túlesni. Mert mégis mire jó az, ha hetekig-hónapokig puffogsz, hogy egyszer majd úgyis visszafizeted?! Ez csak Ludas Matyinak áll jól. Te viszont csak ártasz vele magadnak, hiszen a te hangulatodat rombolja, és a mindennapi stressz szintedet emeli.

Ez hozza majd el a valódi változást a lelkivilágodban, de ez már nem fog egyszerűen, egyetlen döntés eredményeként, rögtön megtörténni. A negatív érzelmeidet nem fogják egy csettintésre pozitívak (de még csak semlegesek sem) felváltani. Normális, ha időre van szükséged. Ilyenkor ne próbáld gyorsan lezárni a témát - és azt is elvárhatod, hogy ne sürgessenek. Ne próbálj úgy tenni, mintha minden a régi lenne! Érthető, hogy felszabadulást vársz a megbocsátástól. De ezt csak akkor érheted el, ha legalább magadhoz őszinte vagy, és nem akarod erőszakkal elnyomni, amit érzel.

Ha azt mondod a másiknak, hogy el van felejtve az egész, azzal komoly ígéretet teszel neki. Megígéred, hogy már nem haragszol, nem bánt a dolog, és nem fogod többet felhozni. Ha erre nem állsz készen, ne áltasd magatokat, és ne ücsörögj időzített bombaként a sérelmeden! Ha kell, mutasd ki a haragod, de ne ess át a ló másik oldalára, és ezt se vidd túlzásba: amikor már tényleg letudtad magadban, akkor engedd el a múlt fájdalmait! Hiszen semmit nem fogsz elérni azzal, ha akár hosszú évekig is rágódsz a megváltoztathatatlanon.

És mi van, ha a történtek után mégsem vagy képes ugyanúgy tekinteni a másikra? Akkor ne próbáld visszaállítani a régi jó viszonyt! Egyáltalán nem kötelező, hiszen a megbocsátás nem erről szól. Hidd el, nem fog összeomlani a világ, hogyha az, akiben már nem tudsz megbízni, többé nem lesz része az életednek. Egy ilyen eset is jó lecke lehet, hogy többet ne élj át hasonlót.

Nyitókép: Shutterstock