Lehet-e egy baráttal "szakítani" ?
Bizonyos emberi kapcsolatok nem egy életre szólnak. Ahogy a szerelmesek, úgy néha a barátok is eltávolodnak egymástól, közönyössé válnak, vagy olyan problémákkal szembesülnek, amiket nem tudnak megoldani.
Ilyenkor a lezárás mellett célszerű dönteni, mintsem tovább gyűjtögetni a sérüléseket. Ez mindig fájdalmas, de sokan egyáltalán nem törekednek arra (vagy konkrétan leszarják), hogy könnyebbé tegyék az elválást a másik számára. Egyszerűen nem veszik fel a telefont, nem reagálnak az üzenetekre - ami szerintem sunyi és szánalmas taktika. Mert lehet ezt elegánsan is csinálni, és úgy, hogy közben tekintettel vagy a másikra.
Tisztességesen szakítani annyit jelent, hogy elengeded a büszkeségedet, és megbocsátasz az illetőnek. Méghozzá a saját lelki békéd érdekében. Magaddal teszel jót, ha leszámolsz a haragoddal, és elfogadod a tényt, hogy a barátságotok zátonyra futott.
Ha úgy érzed, van mondanivalód, és amit közölni szeretnél a barátnőddel, az a javára válhat, akkor semmiképp se virtuálisan tedd meg! Persze jó nagy adag bátorság szükséges ahhoz, hogy odaállj elé, és kimondd: Köszönöm, hogy az életem része voltál. Köszönöm a szeretetedet, a támogatásodat, de tovább akarok lépni... nélküled.
Fontos a jó időzítés. Nem túl jó ötlet napközben ráírni, hogy "Beszélnünk kell!" Ez egy olyan mondat, amitől mindenkiben megáll az ütő. Így előhozakodni a témával elég szerencsétlen húzás, hisz valószínűleg éppen dolgozik. Semmi szükség erre a hatásvadász felvezetőre, mert nem az a cél, tönkretedd a másik napját, és feszültséget generálj benne.
Ugyanez érvényes a szemtől szembeni beszélgetésekre is. Ha tudod, hogy valami fontos dologgal van elfoglalva (határidős munkája van, vizsgázik stb.), várj addig, amíg elvégzi a feladatát! Ne terheld őt még jobban egy amúgy is nehéz szituációban! Nyilván minél előbb túl akarsz lenni a kellemetlen jeleneten, de gondolj bele: olyan személyt készülsz kiiktatni a mindennapjaidból, aki korábban fontos volt számodra.
A végkicsengés nagymértékben függ a kommunikációtól, ezért nagyon nem mindegy, hogyan fogalmazod meg az érzéseidet. Nem kell a másikat erőből a földbe döngölni, elég, ha finoman, de őszintén elmondod, hogy mit gondolsz.
Például, hogy sajnálod, amiért így alakult, és belátod, hogy sok mindenben hibáztál, de innen már nincs visszaút, ilyen-olyan okok miatt. Ez sokkal hatékonyabb és szelídebb módja annak, hogy kifejtsd az álláspontodat. Aztán maradj csendben, és hallgasd végig az ő sérelmeit is - ez a minimum, amit megérdemel, ha értékes kapcsolat volt köztetek.
Minden szakítás veszteség - bármelyik fél is kezdeményezte-, és időre van szükség a feldolgozáshoz. Ám kellő távolságból szemlélve sokat lehet tanulni ebből a leckéből. Tekints úgy a helyzetre, hogy ez mindkettőtöknek lehetőséget ad a változásra, változtatásra. És ne feledd: hiába voltak szép emlékeitek, ha nem tudjátok tisztességgel elvarrni a szálakat, csak megmérgezitek a múltat...
Nyitókép: Shutterstock