Hálás vagyok! Neked is, neki is, meg amúgy is. Meg az anyád!

Kezek imatartásba, tekintet az ég felé, és mondd utánam: „Hálás vagyok!" Kinek? Mindennek és mindenkinek! Ez a divat, nem tudtad? Nem nézel te social médiát? Hiszen még emoji is van a sok hálás ember kedvéért! Menj csak, nézd meg magad, és fulladj bele te is a spirituális gagyiba!

Nem mondom, hogy ne örüljünk annak, amink van, ne legyünk hálásak, hogy élünk, és igen, én is tudom, hogy lehetne rosszabb.

De nem unalmas, hogy már a csapból is az folyik, hogy nevelj hálás gyereket!           Légy hálás a párkapcsolatodért/-nak/ban stb., hálálkodj a veszteségeidért, mert azok megtanítják értékelni azt, amid van, meg megerősítenek, és hála annak, aki átvert, megcsalt, mert megtanított, hogy... mire is? Teljesen mindegy!

Szóval menj csak fel a közösségi oldalak egyikére, és nézz rá kedves barátaidra, ismerőseidre, rokonaidra, munkatársaidra, micsoda spirituális emberek!

Igen, Jolika néni is, aki elterjesztette rólad a városban, hogy a 25 évvel idősebb Gyuri bácsi szeretője vagy, ő is nagyon hálás, tele van szeretettel, jósággal, hittel, reménnyel, meg bizalommal...

Aha, a nagynénéd is, igen, az, amelyik gyűlöli anyádat, mert szerinte ő többet kapott a nagyanyádtól, aki az apád édesanyja, ott szid, ahol csak tud, de amúgy rettenetesen jó keresztény, nála jobban senki nem hisz Jézus szeretetében, minden nap imádkozik... érted... is... és végtelenül hálás, hogy vagy neki, te és a családod. 

Forrás: Shutterstock

Természetesen a kolléganőd is nagyon szeret, emberben annyi hála, mint benne nincs, amiért segítesz neki, dolgozol helyette, ha kell, nem mész szabadságra, hogy ő tudjon nyaralni, telelni, síelni és a tengerparton hátsót mereszteni. De azért mégis, mekkora szemét vagy és lógós, nyalod a főnök hátsóját, és nyilván nagyképű hülye is vagy, mert miután visszajutottak hozzád a kedves szavai, nem ülsz le vele ebéd közben cseverészni. De hála legyen neked és veled, érted és mindenért-mindenkiért, aki fontos neked.

És ne feledkezzünk meg azokról se, akiknek, ha adsz, poszt-hegyekben köszönik meg az segítségedet, az imádkozó emoji ott is bejátszik, biztos, ami biztos, de aztán adj legközelebb is, de rögtön, amikor kell neki. Hát mit képzelsz te magadról, neked fogalmad nincs, mi az a szegénység, és mellesleg rohadj már meg, ha kérhet ilyet tőled! Szigorúan két hála között...

Félreértés ne essék, én is szoktam hálás lenni, magamban. Minden szülinapomon megköszönöm, hogy még élek. Hálás vagyok, hogy lehetnek gyerekeim, hogy boldog vagyok a férjemmel, van munkám, nem is rossz. Van fedél a fejem felett, szép környéken élhetek. Szépen csendben, nem látványosan, nem a kirakatban, nem azért hogy lássák, lelkiekben milyen gazdag, spirituális, jó és csupaszív, HÁLÁS ember vagyok. Nem játszom el, hogy nem ismerem az intrika fogalmát, és bárkit bármikor elküldök a fenébe, nem csak magamban.

De a hála szerintem nem is szenteskedést kellene, hogy jelentsen, márpedig manapság sajnos pont ennyit ér. 

 

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek