"Az én gyerekem már szobatisztán született, és 2 évesen már zongorázni is tudott..."

Szó sincs róla, akadnak olyan babák, akik kéthetesen már átalusszák az éjszakát és olyan anyák, akik valóban egy szuperhőssel is felvehetnék a versenyt, ám a többség nem ilyen - főleg azok, akik harsányan ezt hangoztatják. Lássuk is a leggyakoribb anyu-kamukat.

Az első naptól átaludta az éjszakát

Ez talán a legáltalánosabb és legtöbbet hangoztatott mondat a játszótéri anyukák körében. (Oké, lehet, hogy nem első naptól, hanem az első héttől, első hónaptól.) Eszem ágában sincs tagadni, hogy léteznek ilyen csodababák, ahogyan azt sem szeretném gondolni, hogy ezek az édesanyák direkt akarják frusztrálni kisbabás társaikat. Sokkal inkább arra gyanakszom, hogy a homokozó szélén üldögélő, 3-4 éves csemetét terelgető mamik többségnél inkább az idő a ludas, amely ugyebár mindent megszépít... talán ezt is. Ki emlékszik már arra, hányszor kellett felkelni az éjszaka közepén 3 évvel ezelőtt?

Sosem hisztizik

Ez az állítás szintén nagyon népszerű az anyák körében, bár erről kamuzni sokkal rizikósabb, mint az átaludt éjszakákról, hiszen míg az utóbbit soha, senki nem fogja tudni ellenőrizni, így lebukni sem lehet vele – hacsak el nem szólja magát az érintett –, addig a hisztit nehezen tudja befolyásolni az anyuka. Kivéve persze, ha a gyermek azért nem hisztizik soha, mert a család haptákba vágja magát a csemete minden szavára. Úgy azért könnyű, nem?

Persze a hiszti is lehet ilyen vagy olyan – a sírástól kezdve a toporzékoláson át a földön fetrengésig - a kicsi temperamentumától függően, de hogy senki nem ússza meg az első 5 évet valamiféle hiszti nélkül, arra szinte a fejemet tenném. Sokkal jobb lenne, ha az anyukák a játszin inkább arról beszélnének, hogyan lehet a legjobban kezelni ezt a szituációt, nem pedig arról győzködnék egymást, hogy a hiszti ördögtől való dolog és a saját gyerekük ilyen sosem csinál.

A képernyőideje nulla

A harmadik dolog, amiben mostanában – úgy érzem –, hogy kész licitháború alakul ki a játszótéren, az az, hogy kinek mennyi időt tölt el a gyermeke a képernyő előtt. A képernyő alatt éppúgy értendő a televízió, mint a számítógép, a táblagép vagy a mobiltelefon és teljesen mindegy, hogy a csemete mesét néz rajta vagy játszik.

Ez a kamu leginkább az óvodáskorú gyerekek anyukáit érinti, hiszen az egészen kicsiknél azért a legtöbb szülő igyekszik valóban nullán tartani a képernyőidőt, ám ahogyan nő a gyerkőc ez valószínűleg egyre inkább tarthatatlan. Egyrészt, mert amint közösségbe kerülnek, előjönnek a kedvenc mesék – ez pont olyan téma náluk, mint a felnőtteknél a legmenőbb sorozatok –, másrészt pedig a szülők is elfáradnak ilyenkorra már, és nem tartják borzalmasnak, ha mondjuk a gyerek este néz 20 perc mesét a vacsora előtt. Mégis több, 5-6 éves csemete anyukájának szájából hallottam már a játszótéren azt a varázsmondatot, ami szerint az ő gyermekük képernyőideje nulla.

Mint fentebb már említettem, biztos vagyok abban, hogy mindenre van példa, ám ahányan ezt hangoztatják magukról... na nekem az nagyon kamu-gyanús.

Nyitókép: Shutterstock