Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy nem vagyok elég jó neked

Nekem pedig ehhez a harchoz nincsen erőm, én nem tudom az összes tökéletes nővel felvenni a versenyt, akik ott vannak mindenhol, bárhová nézek. Plakátok, újságok, közösségi oldalak. Mindegyik új és izgalmas, és olyan, amilyen én nem leszek soha: hibátlan. Arra gondolok, ha valakinek ez kell, akkor menjen és keressen olyat, ne elégedjen meg velem, de ne is hitegessen.

De egyszerűen nem ismerek más véget, mint azt, hogy nem kellek, és át vagyok verve. Korábban mindig semmibe vettem a megérzéseimet, most pedig hiába próbálom elhessegetni a szorongató gyanút, úgy kapaszkodom bele, mintha az életem múlna rajta. Ez az ismerős érzés nekem, nem a felhőtlen boldogság. Mintha olyan helyre érkeznél meg, ami nem tölt el örömmel, de legalább minden szegletét ismered. Nem kell a sötétben tapogatózni, viszont nincs is fényesség. Otthon, édes otthon...

elég volt néhány gyorsan lezáródó telefonképernyő, homályos programok, ismeretlen női ismerősök, én meg máris a búcsúdalt dúdolom. Nagyon nehéz hinni a szép szavaknak, cselekedeteknek, ha annyiszor tapasztaltad már a saját bőrödön, az emberek mi mindent képesek megtenni és mondani azért, hogy ne érezzék magukat egyedül.

és mindent, amit igaznak hittem. Közben az is felőröl, hogy talán éppen ezzel fogok elrontani mindent, ami jó is lehetett volna. A bizalmatlansággal, a feszültséggel, a könnyekkel és a hitetlenkedéssel mérgezem meg a szerelmünket. De mit csináljak, ha egyszer olyan nehéz hinni a happy endben? Nem tudom meggyőzni magamat arról, hogy jó vagyok, mert mindig az ellenkezőjét kaptam, midig az volt a végeredmény, hogy nem vagyok elég. Folyamatosan magammal harcolok, azt akarom, hogy múljon el a gyomromat szorongató érzés, szűnjön meg a gombóc a torkomban.

Szeretnék újra aludni anélkül, hogy felriadnék, enni anélkül, hogy hányingerem lenne minden elfogyasztott falat után, és beszélgetni, anélkül, hogy szurkálódnék.

Azt is tudom, ezeket hogyan tudom elérni: fel kell tennem a kérdéseimet, akkor is, ha rettegek a válaszoktól. Tulajdonképpen folyamatosan a legrosszabb forgatókönyvre számítok, így csak kellemes meglepetés érhet.

Ez az, ami az igazi megoldást jelentené, mert aki elégedett, azt nem billenti ki egy-két, de akár 100 idegen nő fotójára adott lájk sem.

Nyitókép: Shutterstock