Férfivélemény: Miért találkoznál az exeddel, ha velem vagy?!

Fura dolog ez az exekkel való kapcsolattartás: egy kezemen meg tudom számolni, hány exem van, egy ujjamon meg tudom számolni, hány exem maradt az ismerősöm facebookon, és ujjak nélkül meg tudom számolni, hány exemmel tartom a mai napig a kapcsolatot.

És hogy miért? Az ok igazán egyszerű: ők életem egy lezárt szakaszában „ragadtak". Egytől-egyig értékes emberek, akiket szívemből szerettem, mindent odaadtunk egymásnak, de a közös élet csak nem jött össze – így miért tartanánk még mindig a kapcsolatot? Mi lehet még olyasmi, amit megoszthatunk egymással?

Vannak, akik barátok tudnak maradni!" – válaszolják most egyesek, és ezt is el tudom fogadni, csak nem értem. Számomra teljesen értelmetlen olyasvalakivel fenntartani a kapcsolatot, akitől nem akarok semmit, és aki nem akar tőlem semmit. Akkor meg minek? No, de kanyarodjunk vissza az alaptémához: a barátnőmnek nem kell attól félnie, hogy találkozom az exemmel. No, de mi a helyzet fordítva? Mert - kérem szépen - simán megeshet, hogy a párom igenis tartja a kapcsolatot az elődeimmel, mert „barátok maradtak". Jó, hát tartsák, ha ez kimerül abban, hogy három havonta váltanak pár szót messenger üzenetben. Oké, azt is el tudom fogadni, ha kicsit sűrűbben chatelnek, mondjuk havi egyszer. De azt, hogy még találkozgassanak is, azt már nem annyira!

Mert, mit is mond ez számomra kettejük „kapcsolatáról"? Azt, hogy a múltban olyan erős kötelék alakult ki közöttük, ami a jelenre is kihat, és most is igénylik egymás társaságát. És ez nekem nem jó érzés, mert fáj, hogy nem vagyok elég a másiknak. Ilyenkor bizony előbújik az a bizonyos zöld szemű szörny... Mikor tudnám mégis elfogadni ezt a helyzetet? Ha feltétel nélkül megbízom a másikban, tudom, hogy már nem tetszik neki a srác, és ha a srácról is tudom, hogy már pl. családja van, akiket szeret, stb. Ebben az esetben talán nem forgolódnék kétségek között, amíg ők ketten elmennek valahová, hogy beszélgessenek egy nagyot.

Forrás: Shutterstock

És mielőtt elkönyvelnétek egy kicsinyes alaknak: az vesse rám az első követ, aki még nem hallott olyan rémtörténeteket, hogy valaki újra összejött az exével, miközben már új kapcsolata volt. Merthogy újra fellángoltak az érzések, forrt a levegő, stb. Ugye, hogy ugye?! Szóval amondó vagyok: ami volt, elmúlt, nem véletlenül lett vége, jobb, ha nem hánytorgatjuk a múltat. A fentiek persze olyasmire nem vonatkoznak, ha pl. véletlenül összefuttok az utcán, vagy 10 év után megisztok egy kávét, elmesélitek egymásnak, kivel-mi a helyzet, aztán újabb 10 évre megvagytok. A folyamatos kapcsolattartás viszont - ha más nem , vitatható, de én inkább úgy fogalmaznék: aggályos.

Száz szónak is egy a vége: szerintem kerüljük az állandó kontaktot az exekkel, mert
1. nincs értelme,
2. felesleges,
3. akaratunkon kívül is megbánthatjuk vele az aktuális párunkat.

Ha pedig valaki emiatt képes belemenni egy veszekedésbe, hogy "de ő igenis találkozni fog az exével, mert ők hetente eljárnak együtt bulizni, és neki ehhez joga van", akkor ott valami már rég nem stimmel. Már, ha értitek, mire gondolok...

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek