Évek után tudtam meg, hogy megcsaltál, mégis szeretettel gondolok rád

Ahogy mindig mondani szoktam, az élet a legnagyobb rendező a világon. Olyan helyzeteket képes kreálni, hogy az embernek leesik az álla. Az én életemben ilyen volt az, amikor 13 év után a sors újra összehozott azzal a férfival, aki a húszas éveim meghatározó alakja volt.

Éppen egy rendezvényen voltam, amikor az egyik barátnőm átküldött egy újságcikket, amiben az exem szerepelt. „Az nem a Balázs a képen?" - kérdezte, én pedig teljesen lesápadtam. Balázzsal csaknem öt évig voltunk együtt a húszas éveim elején, de miután szakítottunk, teljesen eltűnt az életemből. Néha eszembe jutott, vajon mi lehet vele, néha rákerestem a Facebookon vagy Instagramon, de sehol sem találtam. Végül az élet úgy akarta, hogy 13 év után egy újságban lássam viszont, ahol aztán az is kiderült, hogy élettársa és két gyermeke van. Alig változott a hosszú évek alatt, bennem pedig feltörtek a régi emlékek.

Aznap úgy mentem haza, mint akit fejbe vertek. Előszedtem a régi szerelmes leveleinket, képeslapokat, ajándéktárgyakat. Újra átéltem a szép és kevésbé szép pillanatokat és zokogásban törtem ki. Az egyik régi levélen ott volt az E-mail címe és úgy döntöttem, teszek egy próbát és írok neki. Megírtam, hogy mennyire örülök, hogy újra látom és hogy látszólag jól van. Nem számítottam válaszra, azt sem tudtam, él-e még az E-mail címe, de pár óra múlva csipogott a telefonom. Ő írt. Kedves hangvételben válaszolt és hozzátette, azért nem minden annyira ideális, mint amilyennek látszik. Szó szót követett, mígnem felvetette, hogy találkozzunk. Beleegyeztem, de az utolsó pillanatban lemondta a találkát, én pedig elkönyveltem, hogy ennyit erről, semmit sem változott.

Fél év telt el, amikor egyik este újra rám írt Balázs. Elnézést kért, kiderült, hogy akkor lett vége az élettársával való kapcsolatának, ami nagyon megviselte. Újra találkára hívott és ezúttal nem mondta el, ott állt előttem teljes valójában. Nagyon fura érzés volt, ahogy életem első nagy szerelmével beszélgettem 13 év után. Zavarban voltam, talán ő is, de úgy poénkodtunk és beszélgettünk, mint két régi barát.

Forrás: Shutterstock

Azt azért tudni kell, hogy a mi kapcsolatunk egy nagyon viharos és szenvedélyes szerelem volt, rengeteg veszekedéssel, féltékenykedéssel, sírással. Balázs egyszer a tenyerén hordozott, másszor viszont a földbe döngölt. Az 5 év alatt számtalanszor szakítottunk és újrakezdtük, igazi se veled se nélküled állapot volt ez két kapcsolatfüggő között, aminek sehogy se lehetett jó vége.

Ahogy a régi a szép időket felidéztük a Citadella tetején, Balázs azt is bevallotta, hogy megcsalt annak idején. Bocsánatot kért, amiért sokat bántott és nem volt hozzám őszinte. Bár mindig ő gyanúsítgatott engem, hogy biztos van valakim rajta kívül, valójában ő ismerkedett a hátam mögött. Ügyesen csinálta, sosem gyanakodtam rá, bár utólag visszagondolva annyira nem lepett meg a dolog. Egy pillanatra megcsapott a csalódottság szele, de tovább is suhant. Már nem számított.

Aznap este kimondtunk addig ki nem mondott gondolatokat, érzéseket, átbeszéltük, ki miben hibázott, kölcsönösen elnézést kértünk és megbocsátottunk egymásnak, majd békében elváltunk. Nem volt benne düh, sértődés, szemrehányás, harag. Csak szeretet. Szeretet két emberben egymás iránt, akik egykor egymás életének szerves részei voltak és bár nem volt egy egyszerű kapcsolat és nem is lett happy end a vége, de örökké egymás történetének részei maradnak.

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek