Már lemondtam a szerelemről és akkor váratlanul megérkeztél az életembe

Amikor már egy ideje egyedül vagy, akkor nehéz elképzelned, hogy ez valaha másképp lesz és egyszer csak újra boldog párkapcsolatban fogsz élni. Én éveken át görcsösen kerestem a szerelmet és amikor végre elengedtem az akarást és megpróbáltam boldog szingliként létezni, akkor váratlanul berobbantál az életembe.

Egy meleg nyári napon történt, hogy fogtam magam és kimentem egyedül a strandra, mert nem akartam a kánikulában egyedül senyvedni a lakásban. Igyekeztem egy olyan helyet keresni, ahol nincsenek sokan, leterítettem a törülközőmet és belevettetem magam a hideg vizes medencébe. Boldogan úszkáltam fel-alá, amikor feltűnt, hogy egy kék szempár engem bámul. Azonnal zavarba jöttem, elszoktam már a kíváncsi pillantásoktól, rögtön arra gondoltam, hogy biztosan félreértem és nem is engem bámulsz.

Amikor kijöttem a medencéből, már nem láttalak sehol. Kicsit megkönnyebbültem, ugyanakkor csalódott is voltam, ki voltam már éhezve egy kis flörtre, nem beszélve arról, ami azután következhetne. Sebaj, gondoltam, így is csodás nap a mai. Nehéz időszakon voltam túl, sok stressz ért a munkahelyemen, a cicám is beteg volt és rengeteget kattogtam azon, hogy közeledik a 35. születésnapom, én meg még mindig egyedülálló vagyok. Így jólesett most semmivel és senkivel sem törődni, csak átadni magamat a napsugaraknak és a sajtos-tejfölös lángosnak.

Amikor megebédeltem és kifeküdtem napozni, egyszer csak újra megpillantottalak téged. Nem messze feküdtél tőlem és éppen egy könyvet olvastál elmélyülten. Nagyon szexi volt, ahogy koncentráltál és közben néha a szádat harapdáltad. Kíváncsi voltam, hogy mit olvasol és mi jár a fejedben. Néha lopva rád pillantottam, de te teljesen belefeledkeztél a könyvedbe, észre sem vettél, én pedig elkönyveltem magamban, hogy ezek szerint tényleg félreértettem a medencés jelenetet.

Forrás: Shutterstock

Nem akartam, hogy az határozza meg a napomat, hogy rám nézel-e vagy sem, tetszem-e neked vagy sem. Nagyjából egy hete beszéltem meg magammal, hogy most már tényleg befejezem ezt a görcsös társkeresést és a sorsra bízom, hogy lesz-e párom valaha vagy örök magányra leszek ítélve. Viszont ha az utóbbi, legalább boldog szingliként akartam élni az életem, ezért úgy döntöttem, hogy élek a mának, egyedül is csinálok programokat és nem várom, hogy a sült galamb a számba repüljön. Elegem lett abból, hogy az határozza meg a hangulatomat, hogy egy nekem tetsző férfi észrevesz-e vagy sem, elegem lett ebből a fajta kiszolgáltatottságból és függőségből.

Ennek tudatában fogtam magam és egy távolabbi medencéhez mentem, ahol a vízben feküdve ki tudtam élvezni a napsütést. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy feltűntél a medence szélén és felém sétálsz. Határozottan a szemembe néztél, úgy, hogy minden testrészem beleremegett. Amikor odaértél hozzám, csak annyit kérdeztél: „Leülhetek melléd?". Hát így kezdődött a mi szerelmünk.

Azóta már párban járunk a strandra és minden egyes pillanatban hálásak vagyunk azért, mert egymásra találtunk. Kiderült, hogy te már akkor tudtad, hogy szeretnél megismerni, amikor először megpillantottál és a könyv csak alibi volt, mert nem tudtad, hogy szólíts meg. Már régóta voltál egyedül és nagyjából egy hete határoztad el, hogy megpróbálsz boldog szingli életet élni, nők és párkapcsolat nélkül. Érdekes volt az életünkben ez a szinkronicitás: amint elengedtük a régi vágyunkat, hogy párkapcsolatunk legyen, abban a pillanatban robbantunk be egymás életébe.

Kitti történetét Németh Ágnes jegyezte le.

Kezdőkép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek