Anyám szerint ezért válasszak fiatalabb pasit

Édesanyáink az élet bármely területével kapcsolatban, örömmel adnak nekünk szeretett lányaiknak kért és kéretlen tanácsokat.

Elsősorban persze akkor veszik elő mindentudó enciklopédiájukat, ha pasi ügyekről van szó.

Nincs is ezzel semmi baj, hiszen ők azok a nők az életünkben, akik már sikeresen túl vannak azokon a szituációkon, amiket mi aktuálisan az élet legborzasztóbb dolgainak élünk meg. Másrészt mindennél jobban szeretnek bennünket, és csak jót akarnak nekünk. Persze néha a jót akarással olyan kéretlen véleményeket formálnak, és kéretlen tanácsokat osztogatnak, amikkel egy cseppet sem vagyunk előrébb, de nekik még ezt is megbocsátjuk.

Anyám és én félelmetesen hasonló habitusú emberek vagyunk, éppen ebből kifolyólag a legtöbb dologban nem is értünk egyet egymással. Ezek az ellentétek rosszabb esetben vitává fajulnak, de az esetek nagy részében inkább csak izgalmas eszmecserék kerekednek belőlük.

Anyám imádja azt, ha szakértőként szemlélheti és korrektúrázhatja a harminc éves lánya életét. Minden érdekli és mindenhez is a legjobban ért. Legyen szó a ruhám anyagáról, a hajam hosszáról, az alvással töltött óráim számáról, és persze az életembe toppanó férfiakról.

Forrás: Shutterstock

Anyámnak fixa ideái vannak arról, hogy hogyan kellene pasit választanom. Szerinte első sorban mindenképp fiatalabb férfit kellene találnom. Mégpedig azért, mert mint köztudott a férfiak hamarabb meghalnak. Így ha egy nem tőled idősebb vagy velem egykorú pasihoz megyek hozzá, akkor nagy esély van rá, hogy nem kell átélnem az özvegység gyászát és szomorúságát. A fiatal férfiak fiatalon tartják a nőt is. Nem kell őket olyan nagymértékben kiszolgálni, hiszen sportosak, fittek, edukáltak. Amikor egy tőlem öt évvel idősebb pasi már inkább otthon tévézne, addig egy fiatalabb még ezer örömmel elvisz táncolni, és attól sem kell félnem, hogy nem bír feljönni a negyedik emeletre. Nem kell aggódnom, hogy egy apróbb betegség miatt gyengül le az immunrendszere. Mi több, egy friss fiatallal talán még az ágyban is jobban járok, arról nem is beszélve, hogy könnyebben tud lépést tartani a gyerekkel is. (Természetesen ezeket senki sem véste kőbe, ezek csak az én anyám meggyőződései.) 

Anyám és a húga, aki történetesen a keresztanyám a két élő példa számomra arra, hogy ebben tényleg lehet valami. Igaz anyu csak három évvel idősebb apámnál, de mégis szemmel látható az, hogy apu még ma is az energikus, erős, mindent túlélő ötvenes férfi, aki után néha a barátnőim is megfordulnak... A keresztanyám és a keresztapám között majdnem tíz év korkülönbség van. Egyikük sem néz ki többnek a keresztapám életkoránál. Rengeteget utaznak, kirándulnak, és mivel már két felnőtt fiuk van, oda mennek bulizni ahova csak, akarnak. A keresztapám tényleg teljesen más viselkedéskultúrával rendelkezik, mint azok a férfiak, és apukák, akik a keresztanyám korosztályában foglalnak helyet.

Anyám másik nagy vesszőparipája az, hogy olyan pasival kell összejönni, aki jobban szeret engem, mint én őt. Sajnos ezt csak annyival szokta megmagyarázni, hogy majd úgyis érzem. A nők ezt érzik.

Nos, utóbbit eddig még nem éreztem soha. Viszont ezután a nagy kampány után úgy voltam vele, hogy miért is ne mehetnék bele egy olyan kapcsolatba, ahol kivételesen nem a pasi, hanem én vagyok az idősebb. Igaz, hogy nem lett belőle házasság, de három csodás évet töltöttünk együtt. Sokkal kevésbé félt a csalódástól, nyitott és szeretetteljes őszinte fiú volt, aki mellett egy percig sem volt időm unatkozni. Inspirált az életszeretete és számtalan olyan dolgot tanítottunk egymásnak magunkról és a minket körülvevő életről, amit csak egymástól ebben a kapcsolatban kaphattunk meg.

Makra Lídia 

Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek