Ezek azok a mondatok, amiket egy harmincas nő sem akar hallani

Szerintem nincs olyan harmincas akár szingli és akár párkapcsolatban élő, de még nem házas, terhes, netalán még csak egy gyermeket nevelő nő, aki ne kapna néha kéretlen megjegyzéseket.

Valamint olyan, természetesen csak és kizárólag jóindulatból, szeretetből származó tanácsokat, amitkől úgy érzi, hogy azonnal agyérgörcsöt tudna kapni.

Ahogy telnek az évek és a legjobb barátnőm, sőt még az öt évvel fiatalabb húgom, és az ő barátnői is gyönyörű feleségek és anyukák lesznek, egyre gyakrabban előfordul, hogy a legtöbb társaságban én leszek az az ember, akinek a jelenlévők közül mindenki más sokkal jobban és helyesebben tudná élni az életét.

Ilyenkor jönnek azok a mondatok, amiket egyetlen harmincas nő sem akar hallani, én pedig a legrosszabb esetben hazáig, jó esetben csak a piás pultig menekülök előlük.

Amikor még volt pasim mindenki azzal jött, hogy:

„Már négy éve együtt vagyok! Négy éve! Hát négy év az azért már nem kevés, de még mindig nem kérte meg a kezed. Na ha eddig nem tette meg, akkor szerinted azután megfogja? Neki annyira kényelmes ez az egész. Jól nézel ki, jól keresel, oké szeretitek egymást, de így mégsem olyan nagy a felelősség rajta! Persze azzal jön, hogy csak egy papír ami nem számít neki, aztán meg lelép ha talál jobbat. Arról nem is beszélve, hogy mi van a gyerekkel? Fogadjunk, hogy nem is akar gyereket. Észre kellene venned, hogy csak az idődet húzza! Én a helyedben már régen kitettem volna a Lacit ha ennyire nem venne komolyan. Oké, mi fél év után összeházasodtunk, mert becsúszott a Marcika, de azért ez, ami veletek van itt évek óta... jobb, ha nem mondok semmit."

Majd a szakítás után azzal, hogy:

„Hát nagyon sajnálom, de annyira tudtuk, hogy ez lesz, látta mindenki, hogy nem illetek össze. Nem az a szomorú, hogy vége van, hanem az, hogy elment ezzel majdnem öt éved. Nem fogok hazudni neked, de már te se leszel fiatalabb. A te korosztályodba már mindenki apuka, aki, nem na, azzal meg biztos, hogy van valami baj. De ugye azért ismerkedsz? Figyelj, nem járhatsz úgy, mint a nagynénéd, akinek senki nem volt elég jó. Látod te is, hogy mi lett belőle, se kutyája se macskája. Azzal már nem akartalak terhelni, de most már csak elmondom, hogy azért a te biológiai órád is ketyeg."

Forrás: Shutterstock

Amikor bejelentem, hogy új pozíciót kaptam a munkahelyemen, és hamarosan kézbe vehetem a doktorimat i, akkor azzal, hogy:

„Jaj de ügyes vagy. Látod anyu is mindig mondta, hogy neked olyan jó agyad van. Már gyerekkorunkban is tudta mindenki, hogy kettőnk közül neked lesz nagyobb karriered, de tudod én soha nem vágytam erre. Oké azért seggeltél, meg magoltál végig már a gimiben is, amíg én buliztam a csajokkal. Még jó, hogy akkor kitomboltam magam, így most a gyerekek mellett legalább már eszembe sem jut. Jó, hát nekem ez nem menne, amit te csinálsz. Olyan jó, hogy most nincsenek határidők, meg kötelező meetingek. Anyu is megmondta, hogy te olyan későn érő típus vagy, oké, hogy harmincig meg kellene szülni az elsőt, de szerintem neked később is menni fog."

Amikor a barátnőm terhes lett tízből kilenc nő biztos, hogy elmondta neki, hogy:

„Krisztike, olyan szép kismama vagy, de azért látom, hogy nagyon vizesedsz. Nincsen semmi baj ezzel plusz tíz kilóval, majd lemegy mire három éves lesz a gyerek és mindenhova futnod kell utána. Programozott császár lesz, vagy megszülöd? Három kiló fölött volt az enyém is, na azt nem tolod ki te se. Bár a császárosoknak meg később indul meg a tej. Ugye anyatejes baba lesz?"

Majd, amikor megszületett a kicsi, azzal folytatódott, hogy:

„Mi megmondtuk, hogy ez lesz. Örülj neki, hogy csak ötször kel fel. Bár az enyém három hetes kora óta végig aludja az egész éjszakát. Tápszert ugye nem adsz neki? Biztos nem lesz baja tőle, de olyan betegesek, akik nem anyatejesek. Jó hát, ha nincs tejed akkor, se hibáztasd magad. Majd a következővel könnyebb lesz ez is. Tényleg mikor jön a kistesó?"

Nyitókép: Shutterstock

Makra Lídia 

    Ezek is érdekelhetnek