Az érzéseimért cserébe elvárom, hogy ne pazarold az időmet

„Közös lakást néztünk a kedvesemmel, és még az ingatlanos is csodálkozott, hogy miért nem házasodunk össze, hiszen most kihagyhatatlan támogatások vannak" - fakad ki az egyik ismerősöm, akit nevezzünk Laurának.

Laura jó helyen dolgozik, a legszebb női korban van, valahol 25 és 35 év között, okos és kedves. Külső szemlélőként tényleg érthetetlen, hogy a barátja, akivel amúgy évek óta együtt van - bár a közös lakásvásárlásban benne lenne -, miért nem szeretné, hogy Laura a felesége, és záros határidőn belül leendő gyermekei édesanyja legyen.

„A nők azzal, hogy hosszú éveket töltenek egy párkapcsolatban, az életüket, a legmélyebb bizalmukat helyezik a férfi kezébe, mert bíznak abban, hogy a szeretett férfi előbb vagy utóbb oltár elé vezeti őket" - mondja Laura. Profánul, a nők bíznak abban, hogy a szerelmükkel eltöltött évek nem minősülnek elvesztegetett időnek, ami alatt egyedülállóként akár találkozhattak volna valaki mással, akivel esetleg révbe érhettek volna.

„Mert minden nő csak arra utazik, hogy valaki végre feleségül vegye!" - hallani gyakran a férfiaktól. Ezzel csak az a baj, hogy a másik oldalon viszont társadalmi elvárás, hogy egy nő bizonyos kor felett már férjnél legyen. Most akkor ez hogy van? Jó, a nők egyébként nem akarnak feltétlenül feleséggé válni, inkább csak akkor szeretnének házasodni, ha valakivel szenvedélyes szerelmi kapcsolatuk van

1. Hogy fogok így másra koncentrálni?

Egyelőre fontosabb számukra egy bizonyos életfeladat teljesítése. Amikor a tanulás, vagy a karrier van a fő fókuszban, sokan attól tartanak, hogy házasként, vagy családos emberként nem tudnának 100%-ban a kitűzött céljaikra koncentrálni.

2. Mi lesz így a privát életemmel?

"Házas emberként már többé nem utazhatok oda, és akkor, amikor akarok?"

"El kell adnom a sportkocsit, hogy családi autót vegyek helyette, mert jönnek a gyerekek?"

"És mi lesz a haverokkal azután, ha nekem bekötik a fejem?"

Megannyi kínzó kérdés és gondolat, arról nem is beszélve, hogy a másik oldalon sokan azt híresztelik, hogy egy házasságban bizonyos évek után már csak ülünk otthon, beszürkülve, melegítőben, miközben mindenhol máshol zajlik az élet. Sokan azért rettegnek attól, hogy megállapodjanak, mert el sem tudják képzelni, hogy a családos lét is lehet kalandos, színes és szép.

3. Jézusom, innen már csak egy lépés az apaság!

A felnőttség egyik velejárója, hogy az ember egy bizonyos kor után már nem a tinédzserek életét szeretné élni. De az is tény, hogy ez a gondolat nem mindenkinek ugyanakkor fogalmazódik meg a fejében, lehet, hogy a te párodnak még szüksége van egy kis időre, hogy utolérjen. Viszont az is előfordulhat, hogy az illető a komoly kapcsolattal járó felelősségtől, a gyermekneveléssel együtt járó teendőktől tart, és nem szembenézni próbál ennek a valóságalapjával, hanem inkább menekül előle.

4. Még nem jött el a megfelelő pillanat...

Sokan éljük úgy az életünket, hogy bizonyos célok eléréséhez újabb célok elérését kötjük. Például: "Amíg nincs egy hitelmentes lakásunk, 5 millió forint készpénz a bankszámlánkon, és egy családi autónk, addig nem szabad gyereket vállalni." Ez bizonyos tekintetben ösztönzőleg hathat az emberre, de nem szabad, hogy az előzetes tervhez túl mereven tartsuk magunkat, mert az élet már csak olyan, hogy gyakran produkál váratlan fordulatokat.

5. Mi lesz, ha nem sikerül?

Sokan egyszerű kudarckerülésből nem mernek komolyabban elmélyedni egy szerelmi kapcsolatban, mert mi lesz, ha nem jön össze, ha balul sül el, ha majd bekövetkezik a szakítás? Mi lesz, ha bele kell majd halni a fájdalomba, a válásba, és totális csőd lesz az életem? Nos, az életben semmire sincs garancia, de ilyen alapon egy sportautóba sem szabad beülni, hiszen mi lesz, ha valaki belénk hajt, és netán belehalunk egy karambolba? Persze nem minden férfi gondolkodik így, vannak olyanok, akiknek igenis sokat jelent a szerelem és a házasság.

Juhász Betti

Nyitókép: Shutterstock