5 netes ismerkedési kísérlet, amiből jobb, hogy nem lett randi...

Az ismerkedés lehet egy jó buli, de néha inkább egy tragikomédiára hasonlít. Én is megjártam a hadak útját, volt, akiről már az ismerkedés legelején kiderült, hogy legnagyobb sajnálatomra nem egymást keressük..

A srác, aki először beszólt az életkoromra, aztán lehülyézett

Instagramon jelölt be, majd írt rám Gergő. Helyes srác volt, elkezdtünk levelezni, ismerkedni. Kiderült, hogy pár évvel fiatalabb nálam, de ennek nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget. Egyszer aztán elkezdett valamin poénkodni, amiből semmit sem értettem és erre közölte velem, hogy ez biztosan a köztünk lévő 4 év korkülönbség miatt van. Írtam neki, hogy semmi gond, ha úgy gondolja, öreg vagyok hozzá, akkor fejezzük be ezt az ismerkedést. Erre az volt a válasz, hogy „Te hülye vagy...". Na, gondoltam ehhez már tényleg öreg vagyok, hogy valaki látatlanban lehülyézzen, úgyhogy itt ért véget az ismerkedés.

A ráérős típus, akinek mindig egy nap kellett, hogy válaszoljon az üzeneteimre

Géza a Facebook-on jelölt be és mivel szimpi volt, visszajelöltem. Jött is rögtön az üzenet, chateltünk két órán át, már ott tartottunk, mikor találkozzunk, amikor egyszer csak mintha elvágták volna a beszélgetést, szó nélkül eltűnt. Másnap aztán rám írt, mintha mi sem történt volna és folytattuk, ahol abbahagytuk, majd megint nem válaszolt egy napig. Nem igazán értettem a dolgot, úgyhogy szóvá tettem, erre az volt a válasz, hogy ő nagyon elfoglalt, ami azért volt fura, mert folyamatosan azt láttam, hogy posztol és kommentel Facebook-on. Végül feladtam a dolgot, komolytalan volt az egész. Nem olyan férfira vágyom, akinek egy napba kerül megfogalmazni egy egysoros választ.

Az érdektelen, aki nem kérdezett rólam semmit

Jánost Tinderen ismertem meg, nagyon megörültünk egymásnak, a match után rögtön kezdetét vette a beszélgetés. Kérte, hogy meséljek magamról, én meséltem és feltettem pár kérdést. Ő rendes férfi módjára válaszolt, de nem kérdezett rólam, csak dicsért, milyen csinos vagyok. Gondoltam, hát jó, nem megy neki annyira a kommunikáció, akkor majd én kérdezek tovább. A probléma ott kezdődött, hogy bár nagyon lelkesen válaszolt, ő továbbra sem kérdezett rólam semmit. Gondoltam, ok, kipróbálom, mi történik, ha én se kérdezek róla. Talán nem fogtok meglepődni, teljesen meghalt a beszélgetés, többet nem hallottam róla.

Forrás: Shutterstock

A Szürke ötven árnyalata rajongó

Ő kivételesen LinkedIn-en írt rám (micsoda változatosság), igazi sikeres üzletembernek tűnt és nem utolsósorban jóképű is volt. Úgy éreztem, megfogtam az isten lábát. Igaz, voltak a srácnak furcsa dolgai, az például hamar kiderült, hogy lábfetisiszta, de gondoltam, ezzel még együtt tudok élni. Egyik esti chatelésünk során aztán kibújt a szög a zsákból és elmesélte nekem, hogy van otthon egy vörös ládikája tele különböző játékszerekkel. Ő nem igazán a romantikus, összebújós szeretkezés híve, inkább az extrém dolgokat szereti. A szívem szakadt meg, de éreztem, hogy ezen a ponton nincs értelme folytatni az ismerkedést. Bár a pasi nagyon vonzott, a szado-mazo játékok kevésbé.

A srác, aki óránként küldött magáról képeket

Tinderen ismerkedtem meg Attilával, akinél azt éreztem, igen, ő lesz az igazi. Sok mindenben hasonlítottunk egymásra, full egy hullámhosszon voltunk chatelés közben, alig vártam, hogy személyesen is megismerjem. Az első átbeszélgetett este után reggel már rögtön írt és küldött magáról 4 képet, ahogy éppen a barátaival kirándul. Alig telt el egy óra, megint írt és videót küldött. Délután már hangüzenetben válaszolt és megint küldött magáról képeket. Alig ismertem és kezdtem úgy érezni, hogy megfulladok. Írtam neki, hogy most elmegyek sétálni, nem fogok tudni válaszolni, de nem bírta ki azt az egy órát, megint küldött pár képet. Egészen addig azt hittem, én vagyok mindig a görcsösebb, ha társkeresésről van szó, de ez már nekem is nagyon sok volt.

Kezdőkép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?