Férfivélemény: Pontosan tudom, milyen férj és apa akarok lenni

Sokan azt gondolják, hogy a házasság csak egy papír, és egy felesleges procedúra, ha végül válásra kerül sor. Talán a vallásos életemből adódóan, de én, mint férfi, teljesen máshogy vélekedek erről a témáról. Szerintem egy életre való elköteleződés nagyon komoly dolog, ebből kifolyólag pedig komolyan fel is kell készülnünk rá. Adja magát a kérdés, hogy hogyan - ez pedig szerintem ismét egy olyan téma, ami egészen a gyerekkorunkig nyúlik vissza.

Természetesen kell egy olyan család, ahol gyerekként megfelelő példát kapsz, és olyan neveltetést, ami arra fog ösztönözni, hogy próbálj ki dolgokat, de legyél felelősségteljes nő/férfi. Van néhány nagyon fontos üzenet, amit szerintem mindenkinek tudatosítani kell magában ahhoz, hogy boldog párkapcsolatban/házasságban éljen.

Például, hogy legyél tisztában az értékeiddel. Tiszteld a tested, de tiszteld másokét is. Tiszteld a nőket, ne alacsonyítsd le őket, ne tárgyiasítsd őket - és ugyanez a tisztelet elvárható a férfiak felé is. Legyenek kitűzött céljaid az életben, igyekezz magabiztos felnőtté válni, de úgy, hogy közben ne legyél megközelíthetetlen és önimádó.

Nekem ezeket a tanításokat kellett elmélyíteni ahhoz, hogy a házasságra - nyűg helyett - egy nagyszerű ajándékként tekintsek. Mert a házasság a felnőtt emberek szövetsége, azoké, akik képesek vállalni az érzéseiket, a döntéseiket, a vágyaikat, a hibáikat és a félelmeiket. Aki pedig ezt saját magával szemben sem tudja megtenni, az majd pont egy másik emberrel tudná? Kötve hiszem, ezeket az utakat szerintem nem lehet kikerülni.

Persze ezek mellett az is fontos számomra, hogy olyan partnerem, lelki társam legyen, aki mellett el tudom kötelezni magam egy életen át, bármi is legyen - nem csak pár évre. Igen, ez a mai világban túlzó kijelentésnek tűnhet, de úgy vélem, aki nem hisz benne, sose házasodjon. Nem lehet úgy társasjátékozni, hogy végig arra gondolsz: veszíteni fogsz. Persze a házasság igazi értékét megóvni szintén nem könnyű dolog, hiszen adódhatnak próbatételek, viharok, de ha biztos alapra építünk, és a hitünk szerint, önazonosan cselekszünk, akkor sokkal könnyebb átvészelni a rázós időket.

Azt gondolom, a vallás (persze nem szektás módon) igenis jobbá tud tenni két embert, még ha ezt sokan nem is így gondolják. Hiszem hogy a gyerekeknek a házasság szentségében a legjobb megszületni, ahol olyan szülők várnak rájuk, akik elkötelezettek egymás, és a születendő gyermekeik felé. Nem a papírról van szó, vagy a társadalmi elvárásokról, hanem arról a lelki kapcsolatról, amit számomra a házasság jelent: egy biztonságos, intim védőhálót, amibe boldogság megérkezni gyerekként.

Azt gondolom a házasság egy kemény munka, ahol komoly energiákat kell mindkét félnek befektetni. Nem szabad megengedni, hogy a felek közti tűz őrizetlenül maradjon, kialudjon, vagy önmagát elpusztító méreteket öltsön. Gondozni kell a tüzet, és mindig ügyelni arra, hogy töltsünk némi időt a melegében sütkérezve.

Például sokan ott rontják el, hogy házasság után befejezettnek érzik a párkapcsolati pályafutásokat, nem randiznak, nem lepik meg egymást, nem tekintenek egymásra akkora kincsként, mint a megismerkedés idején. Pedig szerintem ez a kulcsa annak, hogy sose felejtsük el, kihez tartozunk.

Sok házasság évek múltán már csak arról szól, hogy a nők főznek, mosnak, takarítanak, gyereket nevelnek, a férfi pedig dolgozik, mint egy gép, hogy megteremtse ehhez a szükséges feltételeket. Számos esetben még a nő is dolgozik a rengeteg tennivaló mellett, és így még kevesebb idejük marad a közös időtöltésre.

Én pontosan tudom, milyen férj és apa akarok lenni!

Ha férj és apa vagy, akkor csináld olyan jól, ahogy csak tudod, és ne érd be a középszerűvel. Vedd ki a részed, éld át a jó pillanatait annak, amit vállaltál, hiszen a szülésen és a szoptatáson kívül mindennek tevőleges szereplője lehetsz. Persze nem állítom, hogy kizárólag a férfinak kell elfogadónak és kooperatívnak lennie, hiszen a női energiák legalább ugyanilyen elengedhetetlen részei egy boldog házasságnak, de én ahelyett, hogy a másik nemre mutogatnék, magamon gondolkodom legtöbbször, hogy hogyan váljak önmagam legjobb változatává, és hogyan legyen belőlem olyan férj/apa, akire férfiként is büszke lehet a felesége.

Naphegyi László

Nyitókép: Shutterstock