Férfivélemény: 15 éve együtt vagyunk, mégis kívánom a feleségemet

Meddig lehet megőrizni az intimitást, mi több a perzselő vágyat? Létezhet-e, hogy két ember annyira illik egymáshoz, hogy hosszú évek múltán is képesek kívánni a másikat és beleborzongani egy csókba vagy egy érintésébe.

A legszebb nőt is unja valahol valaki... – kezdi a történetét Balázs. – Én magam is éreztem már így, nem tagadom. Egyszerűen csak azon kapod magad, hogy valójában a lány, akiért hónapokkal ezelőtt még megőrültél, már egyáltalán nem izgat. Nem izgat fel. Valahogy ellaposodott az egész kapcsolatotok, s bár kedveled, a szex már korántsem egy kalandos utazáshoz hasonlít, inkább egy unalmas zötyögésre a menetrendszerinti buszon. Persze attól még együtt maradtok, mert hát csak nem a szex fogja meghatározni az életedet. De egy idő után azt veszed észre, hogy más nőket nézegetsz, meg azt, hogy hetek óta nem szexeltetek. Már nem is érdekel a dolog. Az egész kapcsolat unalmassá vált, ráadásul egyre kevésbé vagytok toleránsak. Ő azért morog, mert nem dobtam a zoknimat a szennyestartóba, én meg amiatt, mert...igazából tök mindegy miért, mert úgysem az a lényeg, hanem az, hogy mindkettőtöknek hiányzik valami, s ez számtalan konfliktus melegágya. Sokáig azt hittem, nem is létezik olyan kapcsolat, amely szexuálisan is kiállja az idő próbáját. Olyan nő, aki kettő, három, tíz év múltán is képes lázba hozni. Lassan beletörődtem, hogy ez az élet velejárója, hogy a túlfűtött első időszakot mindenképpen felváltja a langyos pocsolyában való dagonyázás. Aztán jött Vica.

Szenvedély felsőfokon

Vicával már az elején éreztem, hogy más lesz a dolog. Eleve nem hullott az ölembe a kapcsolatunk, keményen meg kellett dolgoznom érte, de így utólag is azt mondom, hogy megérte. Nagyon is. Mikor végre kijelenthettem, hogy a barátnőm, irgalmatlan boldogság vett rajtam erőt. A szex pedig... fergetegesen működött köztünk a kémia. Volt, hogy egész hétvégén ki sem szálltunk az ágyból. Persze a férfiaknak általában jó a szex, de amit akkor éltem át, amikor vele voltam, az különbözött minden addigitól. Ám, ami a leginkább meglepett, hogy ez a hetek, hónap múltával sem változott meg. Aztán eltelt az első évünk együtt. A második. Nem mondom, hogy állandóan olyan hőfokon izzott köztünk a levegő, mint az elején, de elég volt egy érintés, egy csók, egy „olyan" nézés és én már haptákban álltam – ha érted, mire gondolok...

Forrás: Shutterstock

15 év és két gyerek után mit várhatok?

Most itt vagyunk tizenöt évvel és két gyerekkel később. Ha valaki azt mondja nekem, huszonöt éves koromban, hogy negyvenkét évesen - másfél évtized együttlét után - is kívánni fogom a feleségemet... hát nem biztos, hogy elhiszem. Pedig így van. Én nem tudom mi ez. Nem tudom, hogy ez kémia, szerencse vagy valami varázslat, de még mindig totálisan fel tud húzni az asszony. Nem arról van szó, hogy minden nap egymásnak esünk, vagy hogy minden szeretkezésünk egy orgia. Néha csak összebújunk este a takaró alatt vagy kiegyezünk egy gyors fürdőszobai menetben. Mégsem unott dugásról beszélünk. Főleg, amikor a gyerekek a barátaiknál, a nagyszülőknél vagy az unokatesóknál éjszakáznak... de néha az is elég, ha korán lefekszenek, mi pedig magunkra csukjuk a hálószoba ajtaját.
Szerencsés vagyok, mert a feleségemmel évek múltán is olyan szenvedélyt tudtunk előcsalogatni egymásból – sokszor akár a semmiből -, mintha csak most ismertük volna meg egymást. Ehhez persze két ember kell, én azonban megtaláltam a páromat, aki legalább annyira vevő az én közeledésemre, mint én az övére. Nem tudom, mi lesz velünk húsz év múlva, de a jelen állásból kiindulva simán el tudom képzelni, hogy még hatvan fölött is szeretni és kívánni fogjuk egymást.

Balázs történetét Szépvölgyi Izabella jegyezte le

 

Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek