Az önszeretet ott kezdődik, hogy nem hagyom, hogy lábtörlőnek használj

Amikor visszagondolok az eddigi párkapcsolataimra, fiatalságomra, fogom a fejem, hogy hány nárcisztikus férfit vonzottam be az életembe. Bár fáj a felismerés, be kell, hogy lássam, én egy tökéletes áldozattípusvagyok. Illetve őszintén remélem, hogy már csak voltam.

Arra viszont nagyon jó volt a rengeteg fájdalom és csalódás, hogy sokat tanultam önmagamról és számos felismerésre tettem szert:

1. Csak azt teszik meg velem, amit megengedek másoknak

Nagyon sok nő panaszkodik arra, hogy a pasija ezt-meg azt teszi vele, de abba ritkán gondolnak bele, hogy valójában ezt nem kötelező eltűrni. Én is elkövettem ezt a hibát. Azt hittem, ez a normális, ezt érdemlem és amúgy is minden férfi ilyen. Azt hittem, ha felemelem a hangomat, elhagynak, ha ellenkezek, már nem fognak a szeretni. A nárcisztikus férfiak tökéletesen megérzik a gyengeséget és ki is használják, az én esetemben is ez történt. Megérezték, hogy bármit megtehetnek velem, én pedig mosolyogva asszisztáltam ehhez.

2. Azzal, hogy csak sajnálom magam, még nem változik semmi

Ha belekerülsz egy nárcisztikus kapcsolatba, az nagyon legyengít és egy idő után már másra sem vagy képes, csak sajnálni magadat. Panaszkodsz a barátaidnak – ha még vannak -, az anyádnak, testvérednek, akik egyáltalán nem értik, miért vagy még benne ebben a kapcsolatban. Elmondod, hogy nem vagy boldog, szakítani kellene, de valójában képtelen vagy rá. Szerintem ebben az esetben egy dolog segít, ha segítséget kérsz és hátat fordítasz és menekülsz. Akkor is, ha félsz és akkor is, ha baromi nehéz.

Forrás: Shutterstock

3. A megérzéseim sosem hazudnak – csak hallgatni kellene rájuk

Minden párkapcsolatomban eljött az a pont, ahol megéreztem, hogy baj van. A másik nem szeret igazán, kihasznál, manipulál. Minden esetben jelzett a belső hang, amit én profi módon hallgattattam el. Nem akartam meghallani, nem akartam szembesülni vele, azt mondtam magamban, hogy biztosan csak beképzelem, tévedek. Ma már azonnal megismerem azt az érzést, ami akkor csap meg, amikor nárcisztikus férfival találkozok. Ismerem már, milyen az, amikor a másik folyamatosan el akar bizonytalanítani és kezdem megkérdőjelezni magam, mert szerinte mindenről én tehetek. Már messziről kiszagolom a manipulációt. És ma már hallgatok a belső megérzéseimre, mert ők az én iránytűim a férfiak világában.

4. Az önszeretet nem ott kezdődik, hogy veszek magamnak egy szép cipőt, hanem ott, hogy nem hagyom, hogy lábtörlőnek használjanak

Aki nárcisztikus kapcsolatba kerül, annak van dolga az önszeretettel, akár tetszik, akár nem. Elcsépelt már ez a „Szeresd önmagad" gondolat, de sajnos enélkül újra meg újra belekerülünk az áldozatszerepbe. Én sokáig azt hittem, jóban vagyok önmagammal, aztán kiderült, hogy nagyon nem. Úgyhogy elkezdtem megtanulni szeretni magamat, ami azt jelenti, hogy nem hozom már magam megalázó helyzetekbe és nem tűröm el, hogy bántsanak. Megválogatom, kit engedek be az életembe és már nem sajnálom, ha el kell engednem valakit.

5. Meg kell ahhoz érteni a miérteket, hogy tovább tudjak lépni

Éveken át tettem fel a kérdést a barátaimnak, hogy én miért csak a hülyéket vonzom. Persze megnyugtattak mindig, hogy lesz ez majd másképp, jönni fog majd az igazi. Nem így lett. Amikor elviselhetetlen volt már a csalódások száma, szakemberekhez fordultam. Több éves önmunkának köszönhetően ma már értem, miért vonzóak annyira számomra a nárcisztikus férfiak. S ha valamit megértesz, akkor már sokkal könnyebb elengedni és legközelebb mást választani.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?