10+1 cuki beszólás, amiért igazán érdemes gyereket nevelni

Akinek van gyereke, az pontosan tudja, hogy a kicsik bizony nem hazudnak, nem finomkodnak. Ami a szívükön, az a szájukon, még akkor is, ha néha meglepő és vicces dolgok kerekednek belőle. 

Egy majdnem négyéves gyerkőc anyukája vagyok, és ahogy cseperedett a csemetém, bővült a szókincse, úgy szaporodtak nálunk a kíméletlen beszólások és a mulatságosabbnál mulatságosabb kifejezések, megmondások. A gyerekek ugyanis szivacsként szívják magukba az információt, s ez alól nem kivétel a verbális és a nonverbális kommunikáció sem.

Ellesnek mindent a szülőktől, a nagyszülőktől, a szomszéd nénitől, az óvodástársaktól a kutyától, a cicától, mindentől és mindenkitől, aki él és mozog. Sokszor magamra ismerek egy-egy reakciójából, mozdulatából vagy szófordulatából, de a férjemet vagy az anyukámat is látom benne, amikor olyan dolog hagyja el a száját, amely egy négyévestől meglehetősen furán hangzik. Számos cuki és tréfás pillanatunk származott már ezekből a megnyilvánulásokból, így összeszedtem párat.

Idővel kapcsolatos anomáliák

A gyerekeknél még nem egészen tiszta, mikor volt a tegnap, mikor van ma és mikor lesz holnap. Ebből néha vicces dolgok kerekedhetnek, mint például ez az érdekes kérdés: Ma már holnap van?

Nálunk leginkább az különbözteti meg a hétvégét a hétköznaptól, hogy hétvégén lehet reggel mesét nézni, ezért egy időben minden reggel ezzel nyitott a gyermekem, miután felpattant a szeme: Ma van mese?

Szintén ebbe a kérdéskörbe tartozott a következő beszélgetés: Én: A hétvége az a két nap, amikor reggel mesét nézhetsz. Gyerek: Oké, akkor legyen minden nap hétvége... (Voltaképpen az ő nézőpontjából logikus.)

Óvodai élet

Szuper, hogy a járványhelyzet kellős közepén kezdtük az ovit. Egyrészt a legártalmatlanabb köhintést is véresen komolyan kell venni, másrészt pedig a zsiliprendszernek köszönhetően – ami azt jelenti, hogy az ajtóig kísérhetjük a gyerkőcöt, ott átadjuk, és már megyünk is – voltaképpen se a gyerekeket nem ismerem, se szülőket. Ezen az sem segít, hogy mindenkin maszk van, így személy szerint örülök, ha az óvó néniket és a dadusokat be tudom azonosítani. Néha a gyerkőctől próbálok infókat szerezni, ki kicsoda:

Én: Kivel játszottál ma a legtöbbet az oviban?
Gyerek: A lufival és a mozdonnyal.
Én: És hogy hívják a lufit és a mozdonyt? – kérdezem cselesen, elszántan arra, hogy megtudjam két csoporttársa nevét.
Gyerek: Most mondtam: lufi és mozdony... - sóhajtja és még a szemét is az égnek emeli.

Szerencsére az én kisfiam imád oviba járni, néha azonban ő is bal lábbal kel és olyankor zsigeri ellenállásba ütközöm minden téren. Nem akar felöltözni, nem akar reggelizni és nem akar oviba menni.

Gyerek: Ma nem megyek oviba! – jelenti ki ellenmondást nem tűrő határozottsággal.
Én: Az nem úgy van! Mindenkinek megvan a maga dolga. Neked az a dolgod, hogy óvodába menj.
Gyerek: De én ma nem akarok dolgozni!  (Hát, néha mindannyiunkat elkap ez az érzés.)

Amellett, hogy azért a gyerekközösségekben meglehetősen érdekes jelenségek ütik fel a fejüket, amelyeket haza is hoznak a kicsik, nagyon cuki dolgokat is tanulnak. Az egyik este, amikor betakartam a kisfiamat, intett a kezével, hogy hajoljak közelebb hozzá, és amikor az arcunk már összeért, halkan ezt súgta a fülembe:

Anya, csak egyszer takarózzunk be, különben elszáll a varázslat!

Forrás: Shutterstock

Hogy mit szeretnél?

A gyerekek sokszor összekeverik a kifejezéseket, illetve előszeretettel használnak olyan szavakat, amelyek a felnőttek szótárában nem szerepelnek, ezek pedig számos vicces szituációt eredményeznek.

Én: Jó lesz vacsira tojásos nokedli?
Gyerek: Jó, de süssél hozzá jó sok szalonnaszőrt is. (Hogy micsodát? Jah, szalonnapörcöt!)

A reggeli megválasztásánál is akadnak érdekességek:

Gyerek: Szeretnék tojást enni reggelire.
Én: Rendben. Milyen tojást?
Gyerek: Olyat, amiben tükör van. (Tükörtojást?)

Múltkor az esti fürdésnél is akadtak egy kis félreértés:

Én: Gyere, már engedem a fürdővizet!
Gyerkőc beszalad, nézi a félig telt kádat, majd sírós hangon: Jaj, Anya! Tudod, hogy úgy szeretem, ha sok habcsók van benne.... (Elnézést, hogy az anyarabszolga nem tett elég habfürdőt a vízbe)

Családi élet

A végére két - lehet, hogy megosztó - mondatot hagyok. Az egyik csak szimplán furán hangzik egy négyéves szájából:

Mindenki nyugodjon meg!

A másik pedig egy mostanában gyakran ismételgetett mondat, amelyet esküszöm, nem tudom, miért mondogat olyankor, ha valamelyikünk erélyesebb hangnemre vált:

Hát akkor igyál egy pálinkát! (Tény, hogy van otthon pálinka és alkalmakkor koccintunk vele, de korántsem olyan gyakran, hogy ennek így be kellett volna égnie.)

 Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek