Őszinteség vagy műmosoly?

Az őszinteség nagyon fontos a párkapcsolatokban, nélküle hosszú távon nem működhet a dolog, ám lehet, hogy akadnak esetek, amikor jobb óvatosan tálalni azt a bizonyos igazságot.

Általánosságban a nők azok, akik a sértődékeny jelzőt szokták kapni, ám akadnak férfiak, akiket szintén mimózalélekkel áldott meg az ég. Sőt, hiába mutatja a legtöbb pasi keménynek magát, egy-egy őszinte reakció vagy kritika bizony őket is meg tudja bántani. De mit tegyünk, ha a párunk valamit elszúrt? Valljunk színt őszintén vagy inkább füllentsünk?

Nem ezt szerettem volna...

Mit tehet az ember lánya például, ha a születésnapjára turmixgépet kap az áhított wellness hétvége helyett.
Fogja be a száját és örüljön! – válaszolják most sokan, ám valóban ez a célravezető megoldás?
Az a jó, ha eljátsszuk, hogy örülünk, miközben a hátunk közepére sem kívánjuk az ajándékot? A kérdés összetett, tudom. Mert ha nem is céloztunk arra, hogy mire vágynánk, akkor szerencsétlen férfi honnan tudja? Elvégre nem gondolatolvasó. Viszont, ha többször is megemlítettük, akkor bizony az ő készülékében van a hiba, hiszen vagy nem is figyelt vagy magasról tesz rá, hogy mire vágyunk. És ott van Zsuzsa esete is...

Zsuzsának közeledett a harmincadik szülinapja és a párja előzékenyen megkérdezte, minek örülne a jeles nap alkalmából. Zsuzsa lelkesen mutatta neki a nyakláncot az interneten, amelyet már hónapokkal korábban kinézett magának, de valahogy sosem jutott el odáig, hogy meg is vegye. Béla hümmentve nyugtázta a dolgot és többet nem is esett szó az egészről. Eljött Zsuzsa szülinapja. A közösen töltött vacsora után Béla átnyújtott Zsuzsának egy apró, becsomagolt dobozkát. A lány dobogó szívvel - bár némi bizonyossággal - bontotta le róla a papírt és pattintotta fel az ládika tetejét. A fekete bársonypárnán egy nyaklánc pihent... ám nem az, amelyet Zsuzsa szeretett volna.
Felvetődik hát a kérdés, mi lett volna Zsuzsa részéről a kívánatos magatartás? A meglepetés kifejezése őszintén kiült az arcára, ám örülni hirtelen nem nagyon tudott. Értékelte a gesztust, tetszett is neki a lánc, de ő másra számított. Méghozzá azért, mert Béla megkérdezte, mit szeretne, ő pedig megmutatta. Ha Béla nem így tesz, akkor ennek az ékszernek is örült volna, így azonban csalódottságot érzett. Béla pedig észrevette rajta és megsértődött. Ám, ha Zsuzsa kitörő lelkesedést színlelt volna, jobb lenne? Béla lelkének mindenképpen, viszont akkor a következő ajándéknál is valószínűleg hasonlóan járna el.

Forrás: Shutterstock

Nem így kellett volna...

Természetesen a férfiak minden jobban tudnak, s ha ezt valaki kétségbe meri vonni, az biztos, hogy hirtelen egy durcás kisfiúval találja magát szembe. Nem véletlen, hogy a pasik szinte sosem kérnek útbaigazítást, ha eltévednek, az autószerelés tudományát is mindegyik az anyatejjel szívta magába, és természetesen a lakásfelújítás csínját-bínját is kirázzák a kisujjukból, akárcsak Laci...

Laci igazi férfi, ez nem vitás. Kiviszi a szemetet, remekül tájékozódik navigáció nélkül is, kicseréli a villanykörtét és beveri a szöget a falba semmi perc alatt. Mivel igazán ügyes, úgy gondolta, a lakásfelújításhoz sem hív szakembert, megoldja ő maga. S bár sok dolgot valóban sikerült szépen kiviteleznie, a tapétázásnál már fellobbant a feleségében, Ágiban, a kétely szikrája.
Talán jobb lenne szakembert hívni – vetett fel, ám Laci csak legyintett. Sőt miután együtt kiválasztották a tapétát és megvásárolták a hozzávalókat, Laci elküldte Ágit kávézni a barátnőivel, mert úgy vélte, egyedül jobban halad majd.
Mikor este Ági hazaért, nem éppen az a látvány fogadta, amire számított... Nézte a néhol meggyűrődött, nem tökéletes illesztésű tapétacsíkokat a falon, amelyek bár ott voltak, mégsem olyan módon és minőségben, mint az várni lehetett volna. Csúnya volt, nah! De mégis, mint mondjon Ági?
Drágám, ez ronda, kaparjuk le! – hangzana a logikus válasz. Ez azonban biztos sértődést eredményezne Laci lelkében, ha azonban Ági hallgat, évekig nézhetik az elcsúszott mintát a nappali falán, ráadásul Laci sem tanulja meg, hogy igenis van, amit egy férfi sem tud önerőből megoldani.

Vajon a fenti esetekben mi a legcélravezetőbb kommunikáció? Hallgasson és nyeljen a nő egy nagyot vagy igenis adjon hangot az aggályainak – persze csak finoman. 

Ha van róla véleményed itt elmondhatod!

    Ezt olvastad már?