Balekot csinált belőlem egy veszedelmes nő...

Levi valaha dobos volt egy népszerű zenekarban. Igaz, csak helyi banda volt, de a környéken mindenki szerette őket, és bármelyik lebujban léptek fel, mindig teltházas volt a koncert.

Olykor hazai sztárbandák előzenekaraként szerepeltek nagyobb rendezvényeken, és egyszer megesett, hogy közvetlenül egy igen komoly, külföldi előadó előtt léptek színpadra. Utóbbitól várták a nagy áttörést. De az valahogy elmaradt. Aztán amikor az énekesük balesetet szenvedett, a banda feloszlott. Évek teltek már el azóta. Levi hol itt, hol ott dobolt, egy ízben még az énekléssel is megpróbálkozott. Ám sehol nem érezte úgy otthon magát, mint a régi csapattal annakidején.

Egy idő után feladta a keresést. Úgy érezte, kiégett, és számára már nem tartogat semmit ez a fajta élet. Csakhogy másmilyet nem ismert - ebben nőtt fel, ebben volt otthon. Így aztán egyedül próbálkozott tovább. Mindebből úgy tetszhet, hogy ő már javában a B oldalt pörgeti, de az igazság az, hogy még a harminchoz közeledett.

Újabban DJ-ként próbálta ki magát, mérsékelt sikerrel. De mivel a bevételen senkivel nem kellett osztoznia, sokkal jobban ment a szekér, mint annak előtte. Egy ilyen alkalommal történt, hogy barátnői kíséretében belibegett az ajtón Zsófi. Nem először akadt meg rajta Levi tekintete, de a lány ezúttal olyan kihívóan viselkedett, hogy már a lépcső tetejéről is áradt belőle a szenvedély. Ahogy ruganyos léptekkel jött lefelé, mintha a zene ütemére mozogna. Ahogy italt rendelt a pultnál, és ahogy újra és újra Levi felé rebbent a tekintete...

A fiú olyan számokat kevert be, amikről úgy érezte, bejönnek a lánynak. Korábban is megfigyelte már, mitől kerül extázisba, és mi az, amit hallva elsomfordál a parkett közeléből. Valahányszor Zsófi feléje pillantott, állta a tekintetét, és sokat sejtetően összemosolyogtak. Hajnalban, amikor már alig-alig lézengett valaki a klubban, már csak Zsófi állta a sarat a terem közepén.

Levi zsongó ütemű trance zenét nyomatott, és élvezettel figyelte, ahogy a lány szinte önkívületben ringatja a csípőjét. A lebegő mesterséges füstben, a villogó fények alatt már-már szürreálisan részegítő volt a látvány, akár valami cyberpunk sci-fiben.

Forrás: Shutterstock

Levi halkan melléje lépett, átölelte a lány derekát, és együtt mozgott vele a zene ütemére. Zsófi eleinte hagyta magát, aztán grabancon ragadta a fiút, magához rántotta, és durva csókot nyomott az ajkaira. Vér serkent a fiú száján, ami csak olaj volt a tűzre, a másik pedig izzó tekintettel terelte a fal felé. Be, a hatalmas hangfalak mögé, amik talán még a múlt évezred végéről maradtak itt.

Nem a srác volt az, aki tépni kezdte a másikról a ruhát. A testük a lágyan hullámzó zenét követve mozgott, ahogy egymásba olvadtak. A füstgép csak úgy ontotta magából a cuccot, és meghitt homályba borította a csendesnek amúgy korántsem nevezhető sarkot. Ha az ember beleharapott a gomolygó foszlányokkal teli levegőbe, szabályszerűen joghurt íz töltötte be a száját. A csillogó-villogó trance ritmus kirobbanó dübörgésbe csapott át, ami elnyomta az extázisban vonagló pár hangjait.

A kapcsolatuk, ahogyan az már csak lenni szokott a hasonló esetek után, a továbbiakban kimondottan viharosan alakult. Igazi se veled, se nélküled életet éltek, ami akkor váltott igazán őrületbe, amikor Zsófi hasa kerekedni kezdett. Meglehetősen korán...

A lány ekkor szinte azonnal kiadta Levi útját, aki egy ideig még kajtatott utána, de Zsófit mintha elnyelte volna a föld. A barátok semmit nem tudtak róla, vagy legalábbis letagadták. A rokonok pedig egyenesen megfenyegették a fiút, hogy takarodjon a fenébe, és ne zaklassa szegény lányt.

Beszélik, hogy a gyerek korábban fogant, és semmi köze sincs Levihez. Ő csak arra kellett, hogy legyen egy balek, aki fizeti a gyerektartást.

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek