prostituált szerelem Juhász Béla előítélet boldogság házasság
Csendben lépek ki az erkélyre, nem akarlak felébreszteni. Hűvös a hajnal - én így szeretem, jobban magamhoz térít, mint egy erős eszpresszó. Ma van az a nap... és milyen út vezetett idáig, hozzád, egymáshoz!

Tipikus helyi vagány csávó voltam, elkényeztetett egyszem fiúcska. Apám vállalkozása jól ment, anyát szerették és elismerték a munkájában. Szép ház, autók, drága nyaralások... A suli könnyen ment, és hamarabb tudtam vezetni, mint ahogy érettségim lett. Mindig is imádtam a sebességet, a gyors verdákat. Hamar elterjedt, hogy hírből sem ismerem a sebességhatárokat.

Önfejű hülye gyerekként éltem, ma már nehezen hiszem el, hogy ilyen voltam. Talán ezzel vezettem le a feszültséget, ami otthon várt. Anyuék sokat veszekedtek, apa egyre gyakrabban maradt ki éjszakánként, és napról napra többet ivott. A sikeres vállalkozás egy ideig elfeledtette a gondokat, de nem jelentett megoldást.

Egy nap aztán összejöttem Beával, akivel egy iskolában jártunk. Ő volt az, aki szép lassan megszelídített. Addig be sem zárta a kocsi ajtót, míg be nem kötöttem magam. Mindig a váltón volt a kezem, ahogy az övé az enyémen, hogy finoman belém vájja a körmeit, ha már megint túlnyomtam a pedált. Végül már az sem érdekelt, ha elkésünk, csak biztonságban célba érjünk. De a szülei féltették tőlem, és sosem hitték el, hogy megváltoztam miatta.

Boldogok voltunk. Imádtam a gyönyörű fekete haját, az égszínkék szemét és a pici úszógumit a hasán. A haverok húztak, hogy vékonyabb lányt is kereshetnék, de nekem akkor is ő kellett, a tehetséges, szerény, mégis huncut, életvidám csajszi. Anya örült nekünk, apát nem érdekelte, ezt leszámítva minden szép volt. A balesetünkig. Nem mi voltunk a vétkesek. Engem még a kocsiból vágtak ki, mikor mentőhelikoptert hívtak Beához. Megúsztam pár töréssel és ficammal. Ő nem...

Persze mindenki engem hibáztatott a múltam miatt, hiába állt az ellentéte a baleseti jegyzőkönyvben, ez nem változtatott semmin. Felkötött kézzel, botra támaszkodva álltam a temetőben, esélyem sem volt az apjától elcsattanó pofont kivédenem. A felesége fogta vissza, de közben a képembe vágta: bárcsak te haltál volna meg!

Egy részem tényleg meghalt. Azt mondják, a halál nem áll meg háromig: az alkoholista apám volt a következő, majd anyát a szívroham vitte el. Árva lettem, kis híján nincstelen is. Apa csőd szélére jutott cége volt az örökségem.

Forrás: Shutterstock

Eladtam a házunkat és beköltöztem a telephelyre. Összehívtam az alkalmazottakat, hogy átveszem a céget. Volt, aki kiröhögött és felmondott, volt, aki maradt. Nehéz évek jöttek, munkába temetkeztem és gyászoltam. Aztán a cég lassan talpra állt és sikeres lett. Anyagilag egyenesbe jöttem, de egyedül voltam. Próbáltam randizgatni, ám a lányoknak inkább az egzisztenciám jött be, mint én. Akkor adtam fel, amikor egyikük vagyonmegosztási szerződésről kezdett beszélni, hogy hány százalék járna neki x évnyi házasság után...

Ekkor fordultam az escort lányok felé - vegyes érzésekkel, de férfiként voltak igényeim. A testem kielégült, a lelkem viszont üres maradt és tovább sóvárgott azután, amit Beával éltem át. Sosem kevertem az együttlétekbe érzelmeket, amíg nem találkoztam veled. Tetszett a bemutatkozásod, a fotóid, a hangod a telefonban. Ahogy ajtót nyitottam neked, éreztem, ez az éjszaka más lesz.

Kedves voltál, figyelmes. Elpirulva hallgattad végig, mire vágyom. Próbáltam magabiztosnak tűnni, de remegett a hangom, zakatolt a szívem és alig kaptam levegőt. Vártam, amíg elkészülsz, és mikor elém léptél, örökre megváltozott minden.

Életem legszenvedélyesebb éjszakája volt. A karomban aludtál el, fejed a vállamon, a kezed a kezemben. Azt hittem, reggelre elillan ez az érzés. Hamarabb ébredtem, néztelek. Úgy ölelted a párnát és húztad magadra a takarót, mintha a világtól óvna. Én is ezt éreztem. Meg akartalak védeni, és örökre megtartani magamnak.

Lezuhanyoztam, hátha a hideg víz segít, ahogy korábban is, de hatástalan volt. Megrémültem, amikor nem találtalak az ágyban. Kávét főztél, az én ingemben. Annyira klisés, de olyan gyönyörű voltál a kócos hajaddal! Elmondtad, miért csinálod ezt a munkát, és én nem tudtalak elítélni, mert valahol sorstársak voltunk. Indultál, de előtte még magamhoz húztalak. Belém kapaszkodtál és, akkor végleg döntöttem. "Van egy ajánlatom a számodra." - mondtam összeszedve minden bátorságomat.

... Hallom, hogy nyílik az ajtó, mögém lépsz és átölelsz, a fejedet a vállamra támasztod, mint az első éjszakán. "Boldog évfordulót" - súgod. Nem szégyellem, hogy így ismertem meg a feleségem.

Juhász Béla novellája

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?
Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk.
Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.