Úristen, beleszerettem az apám új feleségébe!

Gábornak akkor már két - az új feleséggel szinte egyidős - gyermeke is volt az előző házasságából, így senkinek sem tetszett, amikor közel egy évnyi ismeretség után elvette. Sára nem is találkozott a férje idősebb fiával, Danival az esküvő előtt. Már hónapok óta házasok voltak, amikor a fiú külföldi tanulmányait befejezve hazaköltözött édesapjához. Tisztában volt azzal, hogy az apja újra megnősült, és talán ő volt az egyetlen, akinek semmi kifogása sem volt a dolog ellen.

Sárával az első perctől kezdve egy hullámhosszon voltak: Dani esténként sokat mesélt a külföldi életéről. Pszichológiát tanult, a nőt pedig nagyon érdekelte a téma. Gábor nem bánta, boldog volt, hogy a fia és a mostohaanyja ilyen jól kijönnek egymással. Egyik borozgatós, beszélgetős estén azonban olyan dolog történt, aminek egyáltalán nem lett volna szabad megtörténnie.

Ezt követően minden találkozás egyre kínosabbá vált. Ugyan Dani csak ideiglenesen lakott az édesapjánál, de a történtek után azonnal nekilátott lakást keresni. Mindkettőjükben megindított valamit az a csók, viszont mindketten tisztelték Gábort annyira, hogy nem akartak folytatásba bonyolódni. A fiú, amint tudott elköltözött a szülői házból. Néhány hétig egyáltalán nem találkoztak, próbálták elfelejteni a kellemes heteket és a csókot.

Úgy két hónappal később azonban elkerülhetetlen volt a találkozás: családi rendezvény, a nagymama nyolcvanadik születésnapja - ezt egyikőjük sem hagyhatta ki. Dani minden erejével azon volt, hogy ne törődjön Sára jelenlétével, és felnőtt, intelligens nőhöz mérten igyekezett őt elkerülni. A fő az volt, hogy Gábor semmit se tudjon meg, viszont ahogy meglátták egymást, olyan vágyat éreztek a másik iránt, amit nagyon nehezen tudtak féken tartani. Amennyire lehetett kerülték egymást, de a közös asztalnál többször felejtették a tekintetüket a másikon. Főleg Dani, akit egyszerűen elvarázsolt a nő szépsége, üdesége és vidámsága.

ábor érezte, hogy valami nem stimmel. Napközben el volt foglalva az ünnepléssel, azonban este furcsállta, hogy a fia és a felesége közötti egyetértés valahogy eltűnt. Nem is szólnak egymáshoz. De betudta a költözésnek: távol kerültek egymástól, és a fia is kifogyott a mesélnivalójából.

Elteltek hetek-hónapok, Dani nem bírta: üzent Sárának. Csupán az érdekelte, hogy hogy van a nő. De nem tudtak mit kezdeni érzéseikkel, belebonyolódtak a levelezésbe. Minden erőfeszítésünk ellenére sem tudtak szembemenni az érzelmeikkel. Igaz, a csók után nem történt semmi, mégis érezték, hogy összetartoznak.

A feleség nem volt rutinos a titkolózásban, nem törölt egy levelet sem, és mikor Gábor kölcsönkérte a laptopját, akkor sem gondolt bele, hogy az ő e-mail fiókja fog megjelenni, amint a férfi belép a gépbe. Gábor minden üzenetet látott, meg se kellett nyitnia, a fejlécben szinte minden ott volt. Nem tudta mit kezdjen vele - vonja kérdőre a feleségét, vagy a fiát? Egyáltalán mi történik pontosan? Nem értette, hiszen a két fiatal sem tudta.

Hamarosan elváltak, ez így nem volt jó egyik félnek sem: Gábor szeretni akarta a feleségét, azonban ezek után ez nem ment neki. Sára és Dani legalább egy évig nem hallott egymásról ezután. Azonban szinte pont egy évvel a válás után egy közös barát révén összefutottak. Maguk sem értették a helyzetet, viszont jelnek vették az élettől, és ezúttal teret engedtek az érzéseiknek. Lassan haladtak, és végül családdá váltak.

Sosem tudhatjuk előre, hogy kivel és miért találkozunk. Talán Gábor és Sára kapcsolatának valóban az volt a célja, hogy a két fiatal találkozzon? Nem tudta volna az élet ezt elegánsabban megoldani? Talán egy párhuzamos világban egyszerűbb körülmények között találkoztak a szerelmesek, de itt, a mi világunkban ez ilyen kesze-kusza módon történt.

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?

Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. :)
Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock