Sosem késő megvalósítani az álmainkat!

Wim Hof holland extrém sportoló 60 éves, és 26 világrekordot tudhat magáénak - köztük a hangzásra is dermesztő, közel két órás (112 perces) ücsörgést egy jégkockával teli kádban.

A minap egyik podcastját hallgatva egy szívbemarkoló mondatára kaptam fel a fejem: "Túlélsz vagy virágzol?" Szavai a hideg zuhany rideg és csontig hatoló valóságával ráztak meg: én hol voltam eddig? Elemi erővel tört fel bennem az élet és vele a keserves felismerés: még annyi mindent nem tettem meg. Még egy bakancslistám sincs! Szorongásom barokkosan túlzó, vaskos zsabóként tekeredett a nyakamra: valamit kezdenem kell magammal.

Valamit kezdenünk kell a bennünk előtörő gondolatokkal. Mert alapvetően mindannyian csak sodródunk és túlteljesítünk ebben a felgyorsult, pörgő mókusképzőben. Nem érünk rá élni. Pedig nem szabad elfelejteni: "Nem szürkének születtél."

Alig akad olyan ember, aki virágot ültet, vagy meghallgatja egy kisgyerek álmát - aki időt szakít azokra a dolgokra, amik igazán fontosak. És az is igaz, hogy senki sem törli le a port az álmainkról. És hogy stílszerűen hű legyek a bevezető gondolataimhoz, nem önt le minket senki egy kijózanító, felébresztő bucket challenge vízzel.

Talán voltak hangok az úton, amik figyelmeztetni, emlékeztetni próbáltak minket, hogy valamit útközben elhagytunk. De ki hallotta meg ebben a zajban? Káoszos és túlhajszolt életünket egyértelműen a túlélésre rendeztük be - energiatartalékaink felélése árán. És most csak a csend maradt. A "Mi van most?" és a "Mi lesz ezután?" kérdések.

Forrás: Shutterstock

Kérdezd meg magadtól: "Jól vagy?" "Elégedett vagy?" "Ott vagy, ahol lenned kell?" Ha igen, hurrá, hajrá, előre! Töltött elemekből könnyebb továbbjutni, túljutni. De ha a válaszaid többsége egyértelmű nem volt, akkor bizony sok sorstársaddal együtt vajúdsz és keresel. Fényt, válaszokat, kapaszkodókat. Mind erre vágyunk.

De ki felel azért, hogy ezt meg is kapjuk? Mi magunk. Senki sem fogja felébreszteni helyettünk a bennünk az alvó óriást. Néha oda kell állni és dönteni kell: a kék vagy a piros drótot fogjuk elvágni. Kockáztatunk, vagy meghunyászkodva lenyeljük a békát. Elrugaszkodunk a síugró dobogóról és lesiklunk a mélybe, vagy a kispadon maradunk.

Mindannyiunkra várnak még lehetőségek. Most kell elkapni ezeket. Ne hagyd, hogy életed terméseként az indulat és a tehetetlen düh bitorolja az álmok a helyét! Ideje megrázni magunkat, hideg zuhanyt venni és kitűzni a zászlót a saját várunkra. És hogy lesz-e óriás az úton, akivel meg kell küzdeni? Talán épp te magad vagy, aki az utadban áll. Állj félre a saját utadból, és találj legalább egy lehetőséget, amit ki tudsz használni, és amiről majd az unokáidnak fogsz mesélni! Mert nem a környezetünk határozza meg a jövőnket, hanem a rá adott válaszunk.

Forrás: Shutterstock
Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?
Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. :)

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?