Ne csinálj mártírt magadból, mert rámegy a szerelmetek!

Sokszor panaszkodnak a kapcsolatban élő ismerőseim a párjukra, valahogy így: "A lelkemet kiteszem, hogy meglegyen mindene és boldognak lássam." Ilyenkor ezt reagálom: ez igazán remek, de hol vagy ebben te?

Erre csak pislogni szoktak, mint hal a szatyorban. Aztán rávilágítok, hogy ezzel a hozzáállással igazán egyiküknek sem tesznek jót, és a kapcsolatuk sem lesz jobb. Pedig már-már logikusnak gondolnánk: az csak jó, ha valaki ennyire önzetlen. Kész mindent megtenni a párja boldogságáért. Nyitott a változásokra, a fejlődésre, hogy minden létező módon kielégítse a partnere igényeit. Ez nagyon szuper és dicséretes.

De egy kapcsolatban szükség van a kölcsönösségre is. Viszonzottan kell vállalni olyan dolgokat, mint a szeretet, a hűség, a tisztelet, a megbecsülés, az érzelmi támogatás és az őszinteség. Kiemelten fontos a figyelem is, hogy ügyeljünk egymás testi és lelki igényeire. Ezek révén éreztethetjük azt, hogy a partnerünk igenis fontos számunkra. A kölcsönösség lényege pedig természetesen nem más, minthogy szívesen adunk, de boldogan el is tudjuk fogadni ugyanazt.

Mert mi történik, ha elbillen a mérleg és csak az egyik ad? Eleinte még semmi. Szívesen teszi, mert valóban örül annak, ha boldognak látja a partnert. Elég neki a tudat: mellettem van. Csakhogy egy idő után mégis boldogtalan lesz. Előbb-utóbb mindig ez lesz a vége. Az áldozatkészség nem kifizetődő, ha a tetteink nem nyernek elismerést és nem kapnak "jutalmat". Mert az illető elfogy. Nem tud majd miből adni, és emiatt fizikai és szellemi szinten is padlóra kerül. Mert titkon igenis elvárja a kölcsönösséget, máskülönben kihasználtnak és boldogtalannak érzi magát.

Forrás: Shutterstock

Persze ilyenkor kevesen látják be a tényt, hogy ez az ő hibájuk. Ők nem kértek, ők nem akartak semmit elfogadni. Persze lehet azt mondani, hogy a párjának magától tudnia kellene mindent, ha valóban szereti - de senki sem gondolatolvasó. Mind mások vagyunk, más igényekkel. Ha a kedves nem kapott arra utaló jelet, hogy a párjának szüksége lenne a figyelemre, akkor honnan kellene rájönnie?

Na, és miért nem jelzett a másik? Talán az önbecsülés hiánya miatt. Azt gondolta, ő nem fontos, az ő igényei nem lényegesek. Így a kedvese egy megtestesült angyalnak látja majd gigantikus glóriával a feje fölött. Ezzel akarta megerősíteni az önbizalomhiányát, ezáltal kívánt hozzájutni a szeretetadagjához. Közben pedig félt a partnere tudtára adni a saját vágyait vagy a rossz érzéseit, nehogy elveszítse. Hiszen már hozzászoktatta ahhoz, hogy nem kér semmit. Mi lesz most, amikor mégis többre vágyik?

Aki mártírként viselkedik, hamarosan el fog jutni arra a szintre, hogy nem bírja tovább. Feszült lesz és ingerlékeny, ezért állandóan veszekedni fognak a párjával. Látszólag rá haragszik, de valójában önmagára mérges - és ekkor már nemcsak ő megy tönkre ebben az egészben, hanem a kapcsolata is. Megéri?

Nem kell belőle versenyt csinálni, hogy ki, mit és mennyit ad. Csak az számít, hogy működjön az adok-kapok, így a felek szeretve és megbecsülve érzik majd magukat.

Forrás: Shutterstock
Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?
Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. :)

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek