párkapcsolat újrakezdés önbizalom megaláztatás nőiesség Ferencz Gabriella
Öt éven keresztül mást sem hallottam, csak olyan mondatokat, amelyekben Kornél azt ecsetelte, miben vagyok kevés. Hiába igyekeztem, csiszolódtam, fejlődtem - hozzá nem lehetett felérni, én pedig túl sok bántást kaptam ahhoz, hogy vele maradjak.

Fájt azzal szembesülnöm minden nap, hogy bármit teszek, mondok vagy érzek, egy senki vagyok mellette. Nem értettem, miért tart elém olyan tükröt, ami nem a valós képet mutatja rólam. Hiszen legbelül teljesen mást éreztem: színeket, akarást, szépséget. Tudtam, hogy lényem fontos része a szenvedély, a bátorság, a lelkesedés, ami régóta kitörni vágyott. De vele nem élhettem meg mindezt.

Nem ő volt a megfelelő partner, aki mind a lelkemet, mind pedig a testemet úgy érinti, ahogy az nekem jó. Aki ad, gazdagít, felszínre hoz, és nem elvesz. Visszaigazolásra, boldogságra vágytam, nem egy rablóra, aki mindentől megfoszt, és semmit sem hagy meg nekem.

Szabadulni akartam attól a folyamatosan szorító érzéstől, hogy nem élhetem meg az igazi valómat. Hogy csak árnyéka vagyok annak a nőnek, aki könnyedén lehetnék. Így kiléptem a kapcsolatomból, elengedtem a görcsös akarást, hogy párom legyen, és elfogadtam, hogy egyedül vagyok. Ahogyan azt is, hogy nem biztos, hogy csak átmeneti állapotról van szó. Lehet, hogy örökre így kell élnem, és abban kell megtalálnom az örömöt, amit kapok - ahelyett, hogy arra vágyakoznék, ami távolinak és elérhetetlennek tűnik. Az érzés azonban, hogy egy új társ mellett teljesen más lehetnék, továbbra is erős maradt bennem.

Aztán a véletlenek - vagy azok az energiák, melyek az elfogadással felszabadultak - az életembe vonzottak téged. Egyértelmű volt számomra, hogy te vagy az a férfi, aki megmutatja, milyen vagyok valójában. Aki segít felszínre hozni azt a nőt, aki szerettem volna lenni, és aki mindig is bennem élt mélyen elrejtve. Olyan finoman fejtetted le rólam a rétegeket, és olyan érzékien csókoltad a testemet, hogy megadtam magam. Hagytam, hogy a szenvedély elárasszon, és olyanná formáljon, amilyenné kell. Hogy az érzéseim megtestesüljenek egy-egy csodás érintésben, csókban vagy szeretkezésben.

Forrás: Shutterstock

Az élet minden pillanatát lehet élvezni, de ehhez értékelnünk kell magunkat, és azt a személyt is, aki mellett szabadok és önfeledtek lehetünk. Mindig lesznek akadályok, de nem mindegy, hogy összeomlunk és vergődünk miattuk, vagy megbirkózunk velük. Hinnünk kell magunkban, és tudnunk kell, hogy képesek vagyunk megoldani a gondokat - mert a párunk és a szerelmünk annyi önbizalmat táplált belénk, hogy a lehetetlent is lehetségesnek érezzük. Vegyük észre a lehetőségeket, és ne essünk kétségbe az első akadálytól!

Nem mindegy, ki van mellettünk, és mi kik lehetünk mellette. Megtört, szomorú emberek, vagy önbizalommal teli, okos, szexi nők. Ég és föld a különbség a kettő között, ahogyan az ezekhez kapcsolódó életek között is.

Mindkettőt megtapasztaltam, ezért tudom, hogy nem szabad beleragadni egy olyan kapcsolatba, ami nem jó a számunkra. Nem szabad megalkudni és azt hinni, a társas magány is jobb, mint az egyedüllét. Én megtaláltam azt a férfit, aki nemcsak látja az igazi valómat, de segít is abban, hogy nap mint nap megélhessem. Ennél többre soha nem is vágytam.

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?
Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk.
Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.