Könnyebb lenne ha bevallanád, hogy sosem fogsz elválni...

Nem te hitegettél. Én magamat. A kapkodva, lelkifurdalással megejtett találkák után újra és újra leszögeztem a tükör előtt, hogy a családod ellenére összetartozunk. Én fontosabb vagyok neked, mint ők.

Senki nem tehet róla, hogy a sors így kiszúrt velünk. Későn találkoztunk, de ez idővel orvosolható. Abban maradtunk, hogy pár évet vársz a válással, mert még kicsi a gyerek, én meg nem akartalak sürgetni. Sokan ribancnak tartják a szeretőket, pedig én sosem akartam rosszat senkinek. Egyszerűen beléd estem, te pedig belém. Hibáztatható vagyok az érzéseimért?

Azt gondoltam, egyszer majd tiszta lappal indulunk. Undorító a titkolózás és a hazudozás, de idővel vége lesz: elválsz, és összeköltözünk, mint a normális párok.

A magány és a távolság azonban átírta a képletet. Hetek óta nem találkoztunk, mert otthonról dolgozol, én pedig minden egyes nappal egyre inkább tisztábban látok. Már tudom, hogy most vizsgázott a kapcsolatunk - és megbukott.

Mert egy vészhelyzetben mindenki ráébred, hogy valójában mi és ki fontos neki. Képtelen magára hagyni a bajban azt, akit igazán szeret, ez így normális. Egy hónapja még azt hittem, csak a praktikus meggondolások tartanak a családod mellett. A mostani helyzetben azonban már jelentéktelenek a gyakorlati dolgok - csak a szeretet kerül mérlegre, ami mindent felülír.

Forrás: Shutterstock

 

Nem szimpla hétköznapokat élünk, amikor elszökhetsz hozzám, hát választanod kellett, kit támogatsz, kit óvsz. És a válaszod egyértelmű. Én itt ülök, magányosan a lakásomban - te a családoddal, otthon. Szóval, ha valaha sikerülhet leszoknom rólad, az most van. Hiszen egy ideig úgysem találkozhatunk.

Nem teszek mást, csak emésztgetem az igazságot, gúnyosan kinevetem a tükörben a kisírt szemeimet, és meg sem próbálok elbújni a szenvedés elől. Van időm megélni, egy ideig még itt leszek egyedül, az biztos. Mégsem bánom. Ideje elengedni és elgyászolni, amit irántad éreztem, így ha egyszer végre visszaáll a világ a megszokott menetébe, egészen más emberként léphetek ki az ajtón.

Minden jó valamire. Örökre megtanítottad nekem, hogy ne áltassam magam olyasmivel, amiről legbelül érzem, hogy nem igaz. Hogy ne fogadjam el a második helyet, miközben azt hazudják, én vagyok az első. Többé nem alkuszok meg a szerelemben, nem alkuszok meg a becsületemben, és nem játszom orosz rulettet az életemmel. Ha pedig kísértést éreznék, hogy újra ugyanabba a hibába essek, elég lesz felidézni a szavaidat: "Te vagy a legfontosabb." Mert ha így lett volna, akkor most itt lennél.

Dóri gondolatait Greta May jegyezte le.

Forrás: Szabó Gábor
Még több cikk Grétától!
Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Greta stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy ne olvass tőle még többet. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?