Greta May: Megtagadhatja egy anya a felnőtt gyerekét?

A kezében szorongatta a régi fotót, ami egy barna, göndör hajú kisfiút ábrázolt. Közben a bejárati ajtó felől újra és újra felhangzott a durva dörömbölés. Reszketett, de mégsem mozdult meg, hogy felálljon.

Csak valami tompa fájdalom terjedt egyre jobban szét a szívében, ahogy hallgatta az ajtót püfölő fia kiáltásait. A tekintete visszatért az egykori képre. Itt még aranyos volt. Öt éves, mosolygós, okos. És segítőkész. Ovis korában meg akarta menteni Manci nénit, a szomszédot. Észrevette az ablakon keresztül, hogy mozdulatlanul hever a fotelban, bemászott, és lelocsolta egy pohár vízzel, ahogy az egyik mesében látta. Csakhogy Manci néni nem ájult el, mint a mesebeli nagyi, csak szunyókált szegény...

- Engedj be! Anyu!! A kurva életbe, nyisd ki a rohadt ajtót, vagy berúgom! - hangzott fel újra kintről az őrjöngés.

Egy pillanatra a mellkasához nyúlt. Erős nyilallást érzett, de aztán a fájdalom elmúlt, így újra visszamenekülhetett az emlékeihez. - Orvosnak adjátok ezt a kislegényt - mondta mindenki a locsolós eset után. Végül nem orvos lett, hanem tűzoltó, így is embereken segít. Még életmentő kitüntetést is kapott, amikor egy mentés közben felrobbant a gázpalack, és ő kihozta a házból a sérült kollégáját.

Aztán jött az autóbaleset. Nem Jani vezetett, mégsem tudta feldolgozni a barátai halálát. Azt mondogatta, hogy miatta siettek, ő akart hamar hazaérni a menyasszonyához. Talán ha akkor anyaként nagyobb lelki támaszt nyújt, ha sikerül meggyőznie, hogy menjen pszichológushoz... talán nem kezd inni. De hiába próbált meg mindent. A fiából szép lassan alkoholista lett.

Forrás: Shutterstock

Először a menyasszonya hagyta el, miután nem bírta rábeszélni az elvonókúrára. Aztán a munkahelyéről rúgták ki. Kétszer részegen ment be, hazaküldték. Aztán másnaposan nem ébredt fel egy riasztásra... - Ne haragudjon, Aranka néni - mondta a parancsnok. - A fia jó ember, de nem tudunk neki több időt adni. Emberéletekbe kerülhet.

Összerezzent. A dörömbölés erősödött, Jani egyre elszántabban rugdosta kint az ajtót. De hiába, az apja is elszánt volt: a múlt héten kicserélte törhetetlenre. Nem csoda, az elmúlt években megjárták a poklot. Mindent megtettek, amit lehet. Rábeszélték az elvonóra, tartották benne a lelket, kifizették az adósságait, magukhoz költöztették, támogatták. Hiába. Ismeretlen csavargókat hozott fel a lakásba, akik minden értéküket ellopták. Dühkitörésében összetörte a bútorokat. Egy hónapja pedig majdnem rájuk gyújtotta a házat, mert cigivel a szájában aludt el az ágyban.

Nem csoda, hogy a férjének elege lett. - Negyvennégy éves. Ugyanúgy szeretem, mint te, de értsd meg: mindent megpróbáltunk. Nem áldozhatjuk fel az életünket. Ide nem jön többet, lecserélem a zárat. 

Képtelen volt vitatkozni, mert bárhogy gondolkodott, nem tudott megoldást. Janin már nem lehet segíteni. Vagy kizárják az életükből, vagy ők is rámennek: anyagilag, fizikailag, lelkileg. Így most csak ült és sírt, miközben kint a kiabálás könyörgéssé szelídült: - Anya! Engedj be, nincs hová mennem! Megváltozok! Elmegyek megint elvonóra! Kérlek!

Úgy érezte, talán túl sem éli ezt a pillanatot. Egy percre feltört benne a vágy, hogy az ajtóhoz rohanjon és századjára is adjon egy új esélyt... De tudta, hogy fölösleges. Nem volt mit tenni - összegyűrte a régi fotót, felállt az ágyról, és reszketeg léptekkel átment a belső szobába, hogy ne hallja tovább a fia sírását.

Forrás: Szabó Gábor
Még több cikk Gretától!
Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Greta stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy ne olvass tőle még többet. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?