Hiába van ugyanis szerelme, ez a többi férfit - akik egyébként a párjának régi barátai, ismerősei - egy cseppet sem érdekli. Pedig nem titkolja Péterrel való kapcsolatát, sőt, fennen hirdeti azt. Ráadásul nem olyan rég tért vissza a fiútól, akinél látogatóban volt. Ennek ellenére a hódolók biliárdozni, kávézni hívják, sőt, a lakásukra, filmet nézni. A távoli kedvest pedig degradáló szavakkal illetik. A létezése egyáltalán nem zavarja őket abban, hogy tegyék a szépet a lánynak.
Igen, tudom: az, hogy beadja-e a derekát, csak Laura hozzáállásán múlik, hiszen nem Péter tulajdona. Ő természetesen csak nevet rajtuk, mi, barátnők, azonban értetlenül állunk a jelenség előtt. Mert a női nem képviselőit, akik szemet vetnek nőtársuk párjára, netalántán még lépéseket is tesznek annak elhódítása érdekében, máris megbélyegzik. És nem az úrinő billog kerül ám rájuk...
Na de az urakról az a hír járta, hogy nekik tabu egy olyan nő, aki egy barátjuk vagy közeli ismerősük kedvese. Ennek ellenére őket mégsem illetik durva jelzőkkel úgy, ha foglalt nőt ostromolnak. Vajon miért természetes, hogy ők ezt mindenfajta erkölcsi ítélet nélkül megtehetik? Miért vonatkoznak rájuk más szabályok?
Nem, én nem azt mondom, hogy helyes lenne bármelyik nem részéről ez a cselekedet, de mégis azt veszem észre, hogy még mindig dívik az "amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek" beidegződés. Mert amíg egy fehérmájúnak mondott nőt elítélnek, addig az életet nagykanállal fogyasztó férfira még ma is büszkén tekint és felnéz a férfitársadalom nagy része.
Így aztán Laura kapcsán sajnos arra a következtetésre jutottam, hogy a kettős mérce úgy tűnik, kiválóan működik továbbra is, és nem tűnt el a nemek erkölcsi megítélése terén. Sőt, a férfiak erkölcsei tovább lazultak, hiszen csökkent az a fránya nagy lojalitásuk férfitársaikkal szemben. Vagy csak érvényesül a "szerelemben és háborúban mindent szabad" szabály? Nem hinném, mert annak ellenére, hogy Laura szép lány, azért nem valószínű, hogy az összes férfi rögtön halálos szerelmet érez iránta.
Ezért a barátnői körben továbbra is az a megállapításunk, hogy nem a nemekhez, hanem az egyén erkölcseihez kapcsolható az, hogy tiszteletben tartjuk-e egy másik ember kapcsolatát. Még akkor is, ha az "csak" egy távkapcsolat, és nem nagy az esély, hogy összefuthatunk a távolban élő személlyel.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.