Komolyan leparasztozol, csak mert vidéki vagyok?

Laktam már egy csomó helyen, egzotikus ázsiai szigettől kezdve egyiptomi halászfalun át a ködös Albionig. De azt valahogy mégsem tudtam elképzelni, hogy ha már Magyarország, akkor az ne Budapest legyen. Pláne, hogy ott születtem, és ott is nőttem fel.

A budai tájnál kevés szebb helyet ismerek, de ettől függetlenül a város háromnegyede valóban túl zajos, és egyáltalán nem vonzó alternatíva. Mégis nagyon sok tévképzet fordul meg az emberek fejében, ha arról van szó, hogy vidékre költözzenek. Jöjjenek a leggyakoribb ellenérvek!

Túl messze van Budapesttől!

Az az igazság, hogy másfél óra az autópályán semmivel sem több idő, mintha Rákoskeresztúrról vagy Csepelről akarnék eljutni Óbudára. Kocsival a forgalom miatt lenne gáz, tömegközlekedéssel meg a rengeteg ember és a sok átszállás miatt. Amikor Dunakeszin dolgoztam, konkrétan napi három és fél órát töltöttem tömegközlekedési eszközökön. Ülőhely nélkül buszozni vagy hévezni bizony nem egy élmény. Szóval, a fővároson belüli távolságok nem feltétlenül jobbak időben, mint akárhonnan felvezetni Pestre.

Nincs annyi lehetőség!

Budapest méretéhez és népsűrűségéhez képest minden településünk kicsinek tűnik. De valójában, ha egy többmilliós nagyvárosban laksz, akkor is egy szűkebb, megszokott körzeten belül mozogsz. Azon a fél kerületnyi részen, ahol a kedvenc kajáldád, a törzshelyed, az óvoda/iskola és a szupermarket van. Pont azért, mert nagy a város, és túl sok időbe telik elvergődni egyik helyről a másikra. Mióta viszont vidékre költöztem, ugyanúgy fél órányi gyaloglásba kerül kimenni a természetbe, mint bemenni a belvárosba.

Tény, hogy minél kisebb egy település, annál kevesebb a munka vagy a szórakozási lehetőség, és a fizetések is alacsonyabbak. Viszont az élet is olcsóbb. Abból a pénzből, amiből Pest külterületén egy húsz négyzetméteres garzont veszel, vidéken simán többszobás, belvárosi lakást vásárolsz. Vagy, ha egy kisebb falut választasz lakóhelyedül, akár kacsalábon forgó palotát is...

Forrás: Shutterstock

Aki vidéki, az tuti, hogy disznót és csirkéket nevel.

Egészen bizarr, hogy a lakosság 80%-a nem fővárosi, mégis mindent vidéknek hívunk, ami nem Budapest: megyeszékhelyet, kisvárost, községet és tanyát egyaránt. Pedig vidéken sem mindenki él kertes házban, még a kisebb településeken sem. De aki igen, annak sem biztos, hogy van kutyája vagy macskája, nemhogy tehenek meg disznók a hátsó kertben.

Az állattartás sajnos eléggé eltűnőben van, napi 8-10 órás munka mellett szinte senkinek nem fér bele az idejébe. Oké, pár tyúkkal még bárki "elvan" egy kis kertben, ahogy paradicsomot is lehet termeszteni balkonládában. Az igazi falusi állattartás viszont teljes embert kíván, így többnyire már csak az emberek képzeletében vagy gyerekkori emlékekben létezik ilyen.

Bringázni trendi?

Tudom, hogy sok fiatal használja és szereti ezt a közlekedési eszközt, de én egyáltalán nem tartom trendinek. A kisebb városokban vagy falun sokszor kényszerűségből járnak az emberek kerékpárral, mert nem mindenhol van közösségi közlekedés.

Nem vitatom, hogy bringázni környezetkímélő és egészséges, de minél kisebb településre tévedsz, annál több idős embert látsz kényszerűségből tekerni, mert egyszerűen nincs más opció. Valahol elszomorít ez a fajta ellentét, hogy ami az egyiknek az egészséges életmód szimbóluma, vagy akár csak divatkellék, az a másiknak kényszermegoldás. De a lényeg: attól, mert vidékre költöztél, még használhatod az autódat.

A távmunkák és a netes vásárlások világában már egyáltalán nem olyan ijesztő elhagyni a fővárost, akkor sem, ha ott tényleg minden megvan.

Lehet, hogy vidéken nincs minden sarkon egy butik, viszont az emberek szerintem kedvesebbek és nyitottabbak. Az tuti, hogy sokkal kevesebb bolondot látni egy év alatt itt, mint Budapesten az 1-es villamos vonalán egyetlen utazás során...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?