Aki birtokol, nem szeret - aki szeret, nem birtokol.

Vannak érzelmek, érzések, amelyekbe a mai kor embere tudatosan vagy akaratlanul mesterkéltséget csempész bele. Igyekszik úgy tenni, mintha még boldogabb, még sikeresebb, még odaadóbb lenne.

Ezt kommunikálja a külvilág felé, hiszen milyen jól mutat a képeken, milyen kedves hozzászólásokat kap érte a közösségi oldalon! Így aztán állandóan fényezi magát és a tökéletesnek beállított életét. Nincs is ezzel semmi gond - egészen addig, amíg nem csupán a birtoklási vágyát éli ki a környezetében élőkön. Amikor már nem az a fontos, hogy őszintén szeresse az adott személyt, csupán az, hogy a magáénak tudja. Sok példát látok arra, hogy valaki a párjára, sőt, akár a gyermekére is úgy tekint, mintha egy kvartett játék négy összegyűjthető kártyájának részei lennének: ház, autó, pasi/nő és gyerek.

Az a lényeg, hogy mindegyik meglegyen!

A gyerek véleménye nem számít, ő még kicsi, azt teszi, amit mondanak neki - gondolják sokan. Ha azt mondják, szeretnie kell a szüleit, akkor szereti. Saját környezetemben tapasztaltam meg azt, amikor az apa kötődést, szeretetet akart kierőszakolni a gyermeke részéről - de persze csak azután, hogy elváltak az anyával, és többé nem éltek egy háztartásban.

Ám a kapcsolat végével nemcsak a házasságot kellett volna befejezni, hanem azt a színjátékot is, amit az apa előadott. A külvilág felé ugyanis hamis tökéletességet mutatott - és annak dicsőségében fürdött, ami a felesége odaadásának, figyelmének, szeretetének volt köszönhető. A nyilvánvaló szakadékot pedig, ami közte és a gyermeke között tátongott, a birtoklási vágyával akarta betömni. És egyáltalán nem tartotta fontosnak azt sem, hogy tegyen valamit a gyereke szeretetéért: "Egy gyerek azt csinálja, amit mondanak neki" - hangoztatta folyton.

Forrás: Shutterstock

Úgy gondolta, ha azt mondja, "Szeresd apádat!", akkor a kicsi előbb-utóbb megteszi. A saját akaratának mindennél nagyobb hangsúlyt akart adni. Hiszen nyomás alatt egyszer mindenki megtörik, a kérdés, hogy mennyi idő kell hozzá.

Ám amikor nem tárgyakról, hanem egy kisgyermekről van szó, akkor ezt az elvet azonnal el kellene vetni. Nem lehet érzelmeket kizsarolni, ahogyan ragaszkodást és tiszteletet sem. Hazudni pedig egyikről sem érdemes. Aki birtokol, nem szeret - aki szeret, nem birtokol. Se gyereket, se férjet, se feleséget!

Mert valami vagy van, őszintén és mesterkéltség nélkül, vagy nincs. Amit pedig saját hibájából elveszített az ember, azt ne akarja erőszakkal visszaszerezni! Néha érdemes lenne számot vetni a múlttal és változtatni a téves elgondolásokon. Ha pedig ezt a változást más is észreveszi és értékeli, akkor talán maguktól megoldódnak a problémák. Ám ha nem, az érzelmek akkor sem kerülhetnek a pénzen megvásárolható tárgyakkal egy kalap alá...

A szeretet olyan tiszta kell, hogy legyen, mint a hegyi patak vize, amit még nem szennyezett be semmiféle szemét.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?