A pasik fütyülnek a beszólásokra. Bezzeg a csajok...

Egy kellemes baráti beszélgetésre készültünk hármasban egy ismerős párral. A srác sokat beszél, a lány inkább mosolyog és hallgat. Néha megnyugtatja kissé heves szerelmét.

Máskor pedig ő a legkedvesebb asszisztense, amikor a párja fényképeket készít. Ez gyakran előfordul, hiszen annyira szenvedélyévé vált a hobbija, hogy nem tud egyszerűen csak sétálni, mert közben állandóan az érdekes részleteket és arcokat figyeli. Így volt ez most is, amikor a kávézó felé tartva hol előttünk, hol mögöttünk bukkant fel.

- Mostanában állandóan ezt csinálja - jegyezte meg a lány büszke mosollyal az arcán.

- Nem szeretnéd, hogy a gép helyett inkább a kezedet fogja? - kérdeztem volna szívem szerint, de úgy tűnt, neki már az is boldogság, hogy a srác ötméteres körzetében lehet. Útközben megtudtam, hogy konditerembe is jár a fiú, komolyan elkezdett edzeni, legfőképpen azért, hogy ne maradjon le a barátnője mögött. Ő ugyanis body buildingezik, de nem viszi túlzásba, mert a teste még mindig nőies, szép izmokkal.

- Azt hiszi, elég heti két alkalom ahhoz, hogy pár hét múlva úgy nézzen ki, mint egy akcióhős. Nem akarom lelombozni, olyan lelkes - mondta nevetve a lány.

A srác láthatóan az öltözködéssel kezdte a változást, mert nem a jelenlegi, hanem a jövőbeli testére vásárolt ruhákat. Szinte pattanásig feszültek rajtuk a varrások. Elég egy apró, meggondolatlan mozdulat, és már nemcsak az anyag belső felét, de a pasi felső testét is megtekinthetjük.

Az utcán ekkor egy hatfős harsány társaság jött velünk szembe, három férfi és három nő. Jó lenne egy csoportképet csináltatni magunkról - mondta az egyik ötven feletti, talpig fehérbe öltözött nő a többieknek. - Szóljunk annak a búvárruhás srácnak, hogy lőjön rólunk egy fotót! A saját humorától elájulva hangosan kacagni kezdett, miközben az ismerősömre mutogatott.

- Ez nem volt szép - mondta haragosan a barátnőm. - Igaz, hogy a páromnak még nincs Adonisz teste, de azért nem kellene azt mondani a ruhájára, hogy búvárruha. Hogy lehet ilyen bunkó ez a nő? Mi is beszólhatnánk neki, hogy miért öltözött egy kivénhedt nővérnek vagy fogorvosi asszisztensnek... Inkább ne is meséljük el a kedvesemnek, mert tuti bántaná a dolog...

Forrás: Shutterstock

Megígértem, hogy köztünk marad, amit hallottunk, főleg mivel végszóra a srác is odaért. Azonnal látta, hogy valami nincs rendben.

- Mi történt?

- Semmi, csak...

Itt már éreztem, hogy a lány hiába kérte tőlem, hogy hallgassak, ő lesz az, aki nem bírja majd ki, és elmeséli, mit hallott.

- Semmi, csak az a nő nagyon udvariatlan volt, ennyi.

- Miért? Mit csinált vagy mondott?

- Nem akarom, hogy szomorú legyél!

- Mondd már!

- Azt mondta, hogy búvárruhás vagy.

A férfi végignézett magán: a szűk nadrágján, a még szűkebb pólóján, de nem látott semmi kivetnivalót az öltözetében, sőt, az ötvenes nő megjegyzésében sem.

- És? Azt mond, amit akar.

Ennyivel befejezte: öt szóval és tíz másodperccel, míg a barátnője hosszú mondatokban duzzogta végig a sétát, és azon aggódott, mennyire rosszul fog esni ez a párjának. Hihetetlen, de igaz: mi, nők, és a férfiak mennyire másként látjuk a világot. Szerintünk ezerféle szín létezik, míg a pasik szerint maximum tíz - ahogy abban is különbözünk, hogy egy mondatból mit hallunk ki, és hogyan dolgozzunk fel az információt.

A férfiak fütyülnek rá, ha ilyesmi történik. Szerintük mindenki azt mond, amit akar, és bármi hagyja el mások száját, akármennyire rosszindulatú is egy megjegyzés, azt magánvéleményként kezelik, és nem omlik össze bennük a világ. Nem bizonytalanodnak el, csak legyintenek egyet - és jól teszik. Tanuljunk tőlük, érdemes!

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?