Nemcsak te magad, hanem a bocsánatkérésed is hazug volt...

Nagyon sokáig tartott, mire rájöttem, hogy soha nem fogod beteljesíteni az álmaimat. Nem te leszel az a férfi, akire mindig számíthatok, aki jóban-rosszban kitart mellettem. Nem láttam a jeleket - vagyis láttam, csak magamnak sem akartam beismerni.

Görcsösen ragaszkodtam hozzád. Belekapaszkodtam a képzeletem szülte álomképbe, hogy pótolja a hiányosságaidat és elnyomja a bennem tomboló szeretetéhséget. Annyiszor próbáltam elmondani neked, mennyire imádlak és hogy még mindig ugyanúgy kívánlak, mint az első alkalommal! Jobban megnyíltam neked, mint előtted bárkinek, de te a legboldogabb időszakunkban sem adtad át magad teljesen.

Sokáig abba az illúzióba ringattam magam, hogy az idő előrehaladtával közelebb kerülsz majd hozzám, ám egyre erősebben tört utat a rideg valóság. Öt év együttélés után a kapcsolatunk egy ponton megrekedt, aztán egyre nagyobb lett a távolság közöttünk. Olyan messzire kerültünk egymástól, hogy szinte idegenként éltünk egymás mellett.

Nehéz volt beletörődnöm, hogy nincs ráhatásom az események alakulására. Hogy nem számít, mennyi mindent tettem kettőnkért, te soha nem fogsz úgy érezni irántam, mint ahogy én érzek irántad. Mert eleve más-más szinteken álltunk. Én érzelmi, fizikai és szellemi szinten is kapcsolódtam hozzád, te viszont csak kényelemből voltál velem. Sokszor hazudtál, és sokszor megszegted a nekem tett ígéreteidet, hiszen nem láttad bennem a nagybetűs Nőt. Valójában sosem számítottam neked igazán.

Forrás: Shutterstock

A bocsánatkéréseid sem szívből jöttek, hanem csupán hamis szavak voltak. Korábban azt hittem, hogy mindent együttérzésből és szerető kedvességből tettél. Akkor döbbentem rá, milyen hülye naiv voltam, amikor elfelejtetted a kerek évfordulónkat. Még egy csokor virágot sem kaptam... Persze elhangzott a szádból a "sajnálom", de nem volt őszinte, csak a lelkiismereteden akartál könnyíteni - ahogyan máskor is.

Az elmúlt néhány hétben azt próbáltam eldönteni, mit is tegyek, de valahogy elfogyott belőlem a hit és a lendület. Az az őrült szenvedély, amit irántad éreztem, szépen lassan kimosódott a szívemből, és a helyébe józanság érkezett. Kitisztult a tudatom. Belefáradtam abba, hogy mindent megadtam neked, de cserébe nem kaptam mást, csak üres frázisokat.

Túl sok energiát pazaroltam könnyekre, félelmekre, kétségekre - egy olyan emberre, aki nem érdemelte meg. A legjobb dolog, amit magamért tehetek, az, hogy most szakítok veled. Sajnálom. Tényleg őszintén sajnálom, hogy vége, de nem hagytál más választást. Nem fogom újra és újra megbocsátani a hibáidat, a tévedéseidet, amikor tudom, hogy igazából nem akarod kijavítani őket.

Már csak egyetlen dolgot kérek tőled: szállj ki az életemből, hogy végre megtaláljam a boldogságot valaki más mellett!

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?