szerelem párkacsolat hiba visszatérés szakítás Seiler Andrea
Azt mondják, kétszer ugyanazt a hibát nem éri meg elkövetni. Én szándékosan botlok, hogy aztán zuhanás közben minden a helyére álljon.

Hogy amikor felébredek reggel, tiszta legyen a kép, hiába - a sok könny nem mossa el azt, ami maradandó. Egy hibát nem csak kétszer követek el, ha igazán jó, jöhet többször is. A bűn városát építem fel a fejemben, az izgalomtól remeg a gyomrom is.

Ebben a városban te vagy az, akit a börtön cellájában fogva tartanak, kínoznak és olyanokat mondanak neked, hogy pótolható vagy. De az én városomban én vagyok a főnök, és valójában nekem te pótolhatatlan vagy.

A szemeid égszínkékje minden más színt maga mögé utasít, a szád egyszerűsége és őszintesége a legnagyobb fájdalommal mar belém és hagy heget a testemen - miközben régi sebeket forraszt be. A szavaidon csüngök, mint valami kíváncsi óvodás, aki számára annyira szédületes a történet, hogy képtelen aludni éjszakánként. Én sem tudok. Egyre csak kattog az óra, egyre hangosabban és gyorsabban. A szívem felveszi ezt a heves tempót, és mire meglátlak, minden levegő kifogy a tüdőmből.

A bűn városába én csaltalak, én tartalak fogva, és én bántalak. Én mondom a szemedbe, hogy nincs semmid, nincs érték az életedben, és egy haszontalan, eltékozolt életet élsz. A kettősség, ami pusztít engem és téged is. Amikor közeledsz, képtelen vagyok maradni, amikor belehalok a hiányodba, képtelen vagy rám nézni.

Forrás: Shutterstock

Sohasem készítettek fel ilyesmire, sosem mondták, hogy egy szerelem lehet ennyire erős és erőszakos. Ennyire hűvös és vérfagyasztó. Két mozaikdarabkákból álló szív egyszerű találkozása, az élet legfélelmetesebb felvonásában, ahol sosem tudsz háttal állni a szélnek és a virágok sosem nőnek már ki. De amikor hozzám érsz, mintha a Föld megcsókolná az összes csillagot.

Minden olyan közelinek és gyönyörűnek tűnik, elviselhető a folytonos vihar, és egy pillanatra minden legyőzhető. Amikor a kezem a bőrödhöz ér, minden tűélessé válik, és nincsenek már hazug szavak, melyeken ne látnék át. Értem végre, milyen, amikor az ember párra talál, és együtt minden megoldható, közösen nincs akadály.

Minden egyes pillanatban, amikor szeretsz, az összes istenhez könyörgök, hogy még csak egy kicsit maradj. Csak addig, amíg erőt gyűjtök újra messzire engedni téged, hogy aztán újra kérlelve tegyük tönkre egymás életét. Az élet nem készít fel erre, ami ennyire ellentétes, mégis elemi erővel összekapcsolódik.

Amikor annyira sóvárogsz, hogy bántasz. Amikor annyira fáj az egyedüllét, hogy soha többé nem keresel már. Amikor minden csókod olyan erős drog, hogy a falat kaparom újabb adag után. Nyüszítek az ablakod alatt, míg máshol vagy, hogy aztán mikor megérkezel, én már rég máshol legyek.

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.